
Bejrútban több helyszínről jelentettek detonációt
Fotó: Videófelvétel
Újabb készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb három halálos és több tucatnyi sebesült áldozatot követelve, miután az előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásában – jelentette a libanoni állami hírügynökség.
2024. szeptember 18., 19:252024. szeptember 18., 19:25
2024. szeptember 18., 20:362024. szeptember 18., 20:36
A három haláleset az ország keleti részén található Bekaa-völgyben történt – tették hozzá. Szemtanúk szerint felrobbant több walkie talkie az ország déli részének különböző pontjain és Bejrút déli peremkerületeiben is – közölte az MTI.
Egy biztonsági forrás szerint – amelyet a Reuters hírügynökség idézett – több száz készülék robbant fel szerdán is. A bejrúti egészségügyi minisztérium ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy kilencen meghaltak, és legkevesebb háromszázan megsebesültek a szerdai robbanássorozat során.
Eközben 12-re nőtt szerdára Libanonban a személyhívók tömeges, kedden bekövetkezett felrobbanása okozta halálesetek száma, a sérülteké pedig 2750 és 2800 közé tehető – közölte Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter. A halottak között van egy 8 éves kislány és egy 11 éves fiú is – tette hozzá.
Sajtóhírek és a tajvani licenctulajdonos szerint magyarországi cég állította elő azokat a személyhívókat, amelyek egyidejű felrobbantásával kilencen meghaltak és csaknem háromezren megsebesültek kedden Libanonban.
Elmondása szerint a szemsérülés a leggyakoribb, a kórházakban eddig 460 szem- illetve arcműtétet végeztek el, és több sérültnek amputálni kellett valamelyik ujját vagy karját. Az áldozatok között civilek, ezen belül egészségügyi dolgozók is vannak. Sok sérült a Hezbollah síita milícia tagja.
Izrael elleni katonai konfliktusra készül Bejrút
Libanon előkészületeket tesz egy lehetséges izraeli katonai támadás ellen, miután az országban tömegesen felrobbantott személyhívókkal elkövetett, Izraelnek tulajdonított, összehangolt támadás során legalább tizenketten életüket vesztették és mintegy 2800-an megsebesültek, köztük a Hezbollah síita milícia számos tagja. „Áttekintettünk egy tervet több lehetséges forgatókönyvvel arra az esetre, ha átfogó izraeli katonai támadás érné az országot” – közölte szerdán Nasszer Jasszin, a libanoni kormány vészhelyzeti bizottságának vezetője az NNA állami hírügynökségnek nyilatkozva. A testület ülésén Nadzsib Mikáti ügyvivő miniszterelnök is részt vett. Jasszin elmondta, hogy az oktatási minisztérium átadott egy listát csaknem száz olyan iskolaépülettel, amely szükségszállásként szolgálhat háború esetén. Jasszin közölte, hogy a tanácskozáson megvitatták a katasztrófavédelmi hatóság, a távközlési- és az úthálózat, a szállítmányozás és az egészségügyi ellátórendszer működéséhez szükséges logisztikai feltételeket egy esetleges izraeli támadás esetére.
A Libanonban jelentős befolyással bíró, Irán-barát Hezbollah Izraelt tette felelőssé a történtekért, és közölte, hogy a zsidó állam „méltó büntetést fog kapni gyilkos agressziójáért”. Ezzel egy időben az Al-Monitor című közel-keleti hírportál szerdán arról írt, hogy a Hezbollah gyanúja kényszerítette Izraelt a libanoni személyhívók elleni támadás felgyorsítására. Izrael nem tervezte a személyhívók felrobbantását a Hezbollah elleni teljes körű háború előtt, de a biztonsági szervek vezetői az utolsó pillanatban emellett döntöttek, miután legalább két Hezbollah-tag azt gyanította, hogy valami nincs rendben ezekkel a személyhívó eszközökkel.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint Szíriában is felrobbant számos személyhívó, Damaszkuszban és az ország távolabbi vidékein tizennégyen sérültek meg az ottani incidensekben. Az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah szervezet vezetője, Haszan Naszrallah sejk február 13-i televíziós beszédében arra figyelmeztette híveit, hogy okostelefonjaik veszélyesebbek az izraeli kémeknél, s felszólította őket, hogy a lehallgatás veszélyét rejtő telefonkészülékeiket törjék össze, ássák el vagy zárják ládába. Helyettük személyhívókat osztottak ki a Hezbollah tagjainak.

Ezernél is többen megsebesültek kedden Libanonban, köztük a Hezbollah milícia sok tagja az egymás közötti kapcsolattartásra használt személyhívójuk szinte egyidejű felrobbanásától – közölte az Irán-barát síita szervezet egyik tisztségviselője.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
szóljon hozzá!