Hiányzik. Románia abban reménykedett, hogy Washington gyorsan pótolja az Ukrajnának átadott Patriot-rendszert, de csalódnia kellett
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
2025. augusztus 06., 09:322025. augusztus 06., 09:32
2025. augusztus 06., 10:552025. augusztus 06., 10:55
A portál rámutat: a Donald Trump és az európai NATO-tagállamok közötti megállapodás, amelynek célja, hogy Ukrajna megkapja a szükséges Patriot légvédelmi rendszereket,
Több európai ország is jelezte, hogy érdekli őket a megállapodás, mivel Trump javaslatát, hogy gyorsan eladják az új légvédelmi rendszereket azoknak az európai hadseregeknek, amelyek eladományozzák a Patriotjaikat, úgy tekintették, hogy ezáltal biztosítható az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyvereinek Ukrajnába történő szállítása, miközben elkerülhetőek a saját képességeikben jelentkező jelentős hiányosságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évek óta törekszik további Patriot-ütegek beszerzésére, mivel országa folyamatos orosz légitámadásoknak van kitéve, és a múlt héten kijelentette, hogy reméli, hogy további tíz ilyen rendszert kap.
A brit Action on Armed Violence fegyverkereskedelem-figyelő szervezet szerint 2022 óta Kijev hat működőképes Patriot-rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól, Németországtól, Romániától és Hollandiától.
Az európai arzenálok azonban már kimerültek a korábbi ukrajnai adományok miatt, és aggodalmak merültek fel, hogy saját légvédelmükben hosszú ideig hiányok keletkezhetnek, ha az amerikai szállítások nem lesznek olyan gyorsak, mint Trump javasolta.
Ehhez jön még az ütegek ára, amely körülbelül 1 milliárd dollár, és az elfogó rakétáé, amely 4 millió dollár.
A Patriotokhoz hasonló légvédelmi rendszerek feladása „ijesztő” – mondta egy magas rangú európai diplomata az Euractivnak.
„Ukrajna érdekében tesszük, mert ők védenek minket” – vélekedett.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a hónap elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megvizsgálja, mi áll rendelkezésre mind a saját birtokában, mind a védelmi szektorában, és prioritásokat állapít meg, hogy azokat Ukrajna védelmére fordítsa”.
„A legfontosabb kérdés tehát az, hogy mely országokat tekintsük prioritásos ügyfeleknek” – nyilatkozta Trevor Taylor, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa az Euractivnak.
„A döntés itt az Egyesült Államok elnökén múlik” – tette hozzá Taylor.
De
továbbra is komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan fogja teljesíteni a szállítást.
A tisztviselők remélték, hogy az Egyesült Államok felgyorsíthatja az új Patriotok szállítását, de amikor hónapokkal később aláírták a pótlólagos szerződést, a szállítás dátumát az évtized végére tűzték ki.
A NATO átalakításért felelős legfőbb parancsnoka, Pierre Vandier francia admirális becslése szerint az új Patriot-ütegek szállításának átfutási ideje körülbelül hét év. Egy másik, jól informált forrás, aki az Euractivnak nyilatkozott, optimistább volt, de még így is azt mondta, hogy a szállítások legalább néhány évig elhúzódnak.
A Raytheon „2028-ig 150 százalékkal növeli a GEM-T elfogórakéták havi gyártását, hogy kielégítse a példátlanul nagy keresletet” – mondta az Euractivnak a vállalat szóvivője, a Patriot rendszer által használt rakéták frissített változatára utalva.
A szóvivő hozzátette, hogy a vállalat közel 1 milliárd dollárt szán a kritikus anyagok beszállítóktól való beszerzésére és a radarok gyártásának felfuttatására.
A múlt hónapban a Raytheon légvédelmi rendszereket gyártó részlegének vezetője az Euractivnak elmondta, hogy a vállalat terjeszkedése hasonló ellátásilánc-problémákkal küzd, mint más gyártók, különösen az energiához való hozzáférés terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!