Hiányzik. Románia abban reménykedett, hogy Washington gyorsan pótolja az Ukrajnának átadott Patriot-rendszert, de csalódnia kellett
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
2025. augusztus 06., 09:322025. augusztus 06., 09:32
2025. augusztus 06., 10:552025. augusztus 06., 10:55
A portál rámutat: a Donald Trump és az európai NATO-tagállamok közötti megállapodás, amelynek célja, hogy Ukrajna megkapja a szükséges Patriot légvédelmi rendszereket,
Több európai ország is jelezte, hogy érdekli őket a megállapodás, mivel Trump javaslatát, hogy gyorsan eladják az új légvédelmi rendszereket azoknak az európai hadseregeknek, amelyek eladományozzák a Patriotjaikat, úgy tekintették, hogy ezáltal biztosítható az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyvereinek Ukrajnába történő szállítása, miközben elkerülhetőek a saját képességeikben jelentkező jelentős hiányosságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évek óta törekszik további Patriot-ütegek beszerzésére, mivel országa folyamatos orosz légitámadásoknak van kitéve, és a múlt héten kijelentette, hogy reméli, hogy további tíz ilyen rendszert kap.
A brit Action on Armed Violence fegyverkereskedelem-figyelő szervezet szerint 2022 óta Kijev hat működőképes Patriot-rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól, Németországtól, Romániától és Hollandiától.
Az európai arzenálok azonban már kimerültek a korábbi ukrajnai adományok miatt, és aggodalmak merültek fel, hogy saját légvédelmükben hosszú ideig hiányok keletkezhetnek, ha az amerikai szállítások nem lesznek olyan gyorsak, mint Trump javasolta.
Ehhez jön még az ütegek ára, amely körülbelül 1 milliárd dollár, és az elfogó rakétáé, amely 4 millió dollár.
A Patriotokhoz hasonló légvédelmi rendszerek feladása „ijesztő” – mondta egy magas rangú európai diplomata az Euractivnak.
„Ukrajna érdekében tesszük, mert ők védenek minket” – vélekedett.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a hónap elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megvizsgálja, mi áll rendelkezésre mind a saját birtokában, mind a védelmi szektorában, és prioritásokat állapít meg, hogy azokat Ukrajna védelmére fordítsa”.
„A legfontosabb kérdés tehát az, hogy mely országokat tekintsük prioritásos ügyfeleknek” – nyilatkozta Trevor Taylor, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa az Euractivnak.
„A döntés itt az Egyesült Államok elnökén múlik” – tette hozzá Taylor.
De
továbbra is komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan fogja teljesíteni a szállítást.
A tisztviselők remélték, hogy az Egyesült Államok felgyorsíthatja az új Patriotok szállítását, de amikor hónapokkal később aláírták a pótlólagos szerződést, a szállítás dátumát az évtized végére tűzték ki.
A NATO átalakításért felelős legfőbb parancsnoka, Pierre Vandier francia admirális becslése szerint az új Patriot-ütegek szállításának átfutási ideje körülbelül hét év. Egy másik, jól informált forrás, aki az Euractivnak nyilatkozott, optimistább volt, de még így is azt mondta, hogy a szállítások legalább néhány évig elhúzódnak.
A Raytheon „2028-ig 150 százalékkal növeli a GEM-T elfogórakéták havi gyártását, hogy kielégítse a példátlanul nagy keresletet” – mondta az Euractivnak a vállalat szóvivője, a Patriot rendszer által használt rakéták frissített változatára utalva.
A szóvivő hozzátette, hogy a vállalat közel 1 milliárd dollárt szán a kritikus anyagok beszállítóktól való beszerzésére és a radarok gyártásának felfuttatására.
A múlt hónapban a Raytheon légvédelmi rendszereket gyártó részlegének vezetője az Euractivnak elmondta, hogy a vállalat terjeszkedése hasonló ellátásilánc-problémákkal küzd, mint más gyártók, különösen az energiához való hozzáférés terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!