Hiányzik. Románia abban reménykedett, hogy Washington gyorsan pótolja az Ukrajnának átadott Patriot-rendszert, de csalódnia kellett
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
2025. augusztus 06., 09:322025. augusztus 06., 09:32
2025. augusztus 06., 10:552025. augusztus 06., 10:55
A portál rámutat: a Donald Trump és az európai NATO-tagállamok közötti megállapodás, amelynek célja, hogy Ukrajna megkapja a szükséges Patriot légvédelmi rendszereket,
Több európai ország is jelezte, hogy érdekli őket a megállapodás, mivel Trump javaslatát, hogy gyorsan eladják az új légvédelmi rendszereket azoknak az európai hadseregeknek, amelyek eladományozzák a Patriotjaikat, úgy tekintették, hogy ezáltal biztosítható az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyvereinek Ukrajnába történő szállítása, miközben elkerülhetőek a saját képességeikben jelentkező jelentős hiányosságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évek óta törekszik további Patriot-ütegek beszerzésére, mivel országa folyamatos orosz légitámadásoknak van kitéve, és a múlt héten kijelentette, hogy reméli, hogy további tíz ilyen rendszert kap.
A brit Action on Armed Violence fegyverkereskedelem-figyelő szervezet szerint 2022 óta Kijev hat működőképes Patriot-rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól, Németországtól, Romániától és Hollandiától.
Az európai arzenálok azonban már kimerültek a korábbi ukrajnai adományok miatt, és aggodalmak merültek fel, hogy saját légvédelmükben hosszú ideig hiányok keletkezhetnek, ha az amerikai szállítások nem lesznek olyan gyorsak, mint Trump javasolta.
Ehhez jön még az ütegek ára, amely körülbelül 1 milliárd dollár, és az elfogó rakétáé, amely 4 millió dollár.
A Patriotokhoz hasonló légvédelmi rendszerek feladása „ijesztő” – mondta egy magas rangú európai diplomata az Euractivnak.
„Ukrajna érdekében tesszük, mert ők védenek minket” – vélekedett.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a hónap elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megvizsgálja, mi áll rendelkezésre mind a saját birtokában, mind a védelmi szektorában, és prioritásokat állapít meg, hogy azokat Ukrajna védelmére fordítsa”.
„A legfontosabb kérdés tehát az, hogy mely országokat tekintsük prioritásos ügyfeleknek” – nyilatkozta Trevor Taylor, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa az Euractivnak.
„A döntés itt az Egyesült Államok elnökén múlik” – tette hozzá Taylor.
De
továbbra is komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan fogja teljesíteni a szállítást.
A tisztviselők remélték, hogy az Egyesült Államok felgyorsíthatja az új Patriotok szállítását, de amikor hónapokkal később aláírták a pótlólagos szerződést, a szállítás dátumát az évtized végére tűzték ki.
A NATO átalakításért felelős legfőbb parancsnoka, Pierre Vandier francia admirális becslése szerint az új Patriot-ütegek szállításának átfutási ideje körülbelül hét év. Egy másik, jól informált forrás, aki az Euractivnak nyilatkozott, optimistább volt, de még így is azt mondta, hogy a szállítások legalább néhány évig elhúzódnak.
A Raytheon „2028-ig 150 százalékkal növeli a GEM-T elfogórakéták havi gyártását, hogy kielégítse a példátlanul nagy keresletet” – mondta az Euractivnak a vállalat szóvivője, a Patriot rendszer által használt rakéták frissített változatára utalva.
A szóvivő hozzátette, hogy a vállalat közel 1 milliárd dollárt szán a kritikus anyagok beszállítóktól való beszerzésére és a radarok gyártásának felfuttatására.
A múlt hónapban a Raytheon légvédelmi rendszereket gyártó részlegének vezetője az Euractivnak elmondta, hogy a vállalat terjeszkedése hasonló ellátásilánc-problémákkal küzd, mint más gyártók, különösen az energiához való hozzáférés terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!