Hiányzik. Románia abban reménykedett, hogy Washington gyorsan pótolja az Ukrajnának átadott Patriot-rendszert, de csalódnia kellett
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
2025. augusztus 06., 09:322025. augusztus 06., 09:32
2025. augusztus 06., 10:552025. augusztus 06., 10:55
A portál rámutat: a Donald Trump és az európai NATO-tagállamok közötti megállapodás, amelynek célja, hogy Ukrajna megkapja a szükséges Patriot légvédelmi rendszereket,
Több európai ország is jelezte, hogy érdekli őket a megállapodás, mivel Trump javaslatát, hogy gyorsan eladják az új légvédelmi rendszereket azoknak az európai hadseregeknek, amelyek eladományozzák a Patriotjaikat, úgy tekintették, hogy ezáltal biztosítható az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyvereinek Ukrajnába történő szállítása, miközben elkerülhetőek a saját képességeikben jelentkező jelentős hiányosságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évek óta törekszik további Patriot-ütegek beszerzésére, mivel országa folyamatos orosz légitámadásoknak van kitéve, és a múlt héten kijelentette, hogy reméli, hogy további tíz ilyen rendszert kap.
A brit Action on Armed Violence fegyverkereskedelem-figyelő szervezet szerint 2022 óta Kijev hat működőképes Patriot-rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól, Németországtól, Romániától és Hollandiától.
Az európai arzenálok azonban már kimerültek a korábbi ukrajnai adományok miatt, és aggodalmak merültek fel, hogy saját légvédelmükben hosszú ideig hiányok keletkezhetnek, ha az amerikai szállítások nem lesznek olyan gyorsak, mint Trump javasolta.
Ehhez jön még az ütegek ára, amely körülbelül 1 milliárd dollár, és az elfogó rakétáé, amely 4 millió dollár.
A Patriotokhoz hasonló légvédelmi rendszerek feladása „ijesztő” – mondta egy magas rangú európai diplomata az Euractivnak.
„Ukrajna érdekében tesszük, mert ők védenek minket” – vélekedett.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a hónap elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megvizsgálja, mi áll rendelkezésre mind a saját birtokában, mind a védelmi szektorában, és prioritásokat állapít meg, hogy azokat Ukrajna védelmére fordítsa”.
„A legfontosabb kérdés tehát az, hogy mely országokat tekintsük prioritásos ügyfeleknek” – nyilatkozta Trevor Taylor, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa az Euractivnak.
„A döntés itt az Egyesült Államok elnökén múlik” – tette hozzá Taylor.
De
továbbra is komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan fogja teljesíteni a szállítást.
A tisztviselők remélték, hogy az Egyesült Államok felgyorsíthatja az új Patriotok szállítását, de amikor hónapokkal később aláírták a pótlólagos szerződést, a szállítás dátumát az évtized végére tűzték ki.
A NATO átalakításért felelős legfőbb parancsnoka, Pierre Vandier francia admirális becslése szerint az új Patriot-ütegek szállításának átfutási ideje körülbelül hét év. Egy másik, jól informált forrás, aki az Euractivnak nyilatkozott, optimistább volt, de még így is azt mondta, hogy a szállítások legalább néhány évig elhúzódnak.
A Raytheon „2028-ig 150 százalékkal növeli a GEM-T elfogórakéták havi gyártását, hogy kielégítse a példátlanul nagy keresletet” – mondta az Euractivnak a vállalat szóvivője, a Patriot rendszer által használt rakéták frissített változatára utalva.
A szóvivő hozzátette, hogy a vállalat közel 1 milliárd dollárt szán a kritikus anyagok beszállítóktól való beszerzésére és a radarok gyártásának felfuttatására.
A múlt hónapban a Raytheon légvédelmi rendszereket gyártó részlegének vezetője az Euractivnak elmondta, hogy a vállalat terjeszkedése hasonló ellátásilánc-problémákkal küzd, mint más gyártók, különösen az energiához való hozzáférés terén.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
szóljon hozzá!