Hiányzik. Románia abban reménykedett, hogy Washington gyorsan pótolja az Ukrajnának átadott Patriot-rendszert, de csalódnia kellett
Fotó: Az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
2025. augusztus 06., 09:322025. augusztus 06., 09:32
2025. augusztus 06., 10:552025. augusztus 06., 10:55
A portál rámutat: a Donald Trump és az európai NATO-tagállamok közötti megállapodás, amelynek célja, hogy Ukrajna megkapja a szükséges Patriot légvédelmi rendszereket,
Több európai ország is jelezte, hogy érdekli őket a megállapodás, mivel Trump javaslatát, hogy gyorsan eladják az új légvédelmi rendszereket azoknak az európai hadseregeknek, amelyek eladományozzák a Patriotjaikat, úgy tekintették, hogy ezáltal biztosítható az Egyesült Államok kulcsfontosságú fegyvereinek Ukrajnába történő szállítása, miközben elkerülhetőek a saját képességeikben jelentkező jelentős hiányosságok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök évek óta törekszik további Patriot-ütegek beszerzésére, mivel országa folyamatos orosz légitámadásoknak van kitéve, és a múlt héten kijelentette, hogy reméli, hogy további tíz ilyen rendszert kap.
A brit Action on Armed Violence fegyverkereskedelem-figyelő szervezet szerint 2022 óta Kijev hat működőképes Patriot-rakétarendszert kapott az Egyesült Államoktól, Németországtól, Romániától és Hollandiától.
Az európai arzenálok azonban már kimerültek a korábbi ukrajnai adományok miatt, és aggodalmak merültek fel, hogy saját légvédelmükben hosszú ideig hiányok keletkezhetnek, ha az amerikai szállítások nem lesznek olyan gyorsak, mint Trump javasolta.
Ehhez jön még az ütegek ára, amely körülbelül 1 milliárd dollár, és az elfogó rakétáé, amely 4 millió dollár.
A Patriotokhoz hasonló légvédelmi rendszerek feladása „ijesztő” – mondta egy magas rangú európai diplomata az Euractivnak.
„Ukrajna érdekében tesszük, mert ők védenek minket” – vélekedett.
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a hónap elején kijelentette, hogy az Egyesült Államok „megvizsgálja, mi áll rendelkezésre mind a saját birtokában, mind a védelmi szektorában, és prioritásokat állapít meg, hogy azokat Ukrajna védelmére fordítsa”.
„A legfontosabb kérdés tehát az, hogy mely országokat tekintsük prioritásos ügyfeleknek” – nyilatkozta Trevor Taylor, a londoni Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa az Euractivnak.
„A döntés itt az Egyesült Államok elnökén múlik” – tette hozzá Taylor.
De
továbbra is komoly kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen gyorsan fogja teljesíteni a szállítást.
A tisztviselők remélték, hogy az Egyesült Államok felgyorsíthatja az új Patriotok szállítását, de amikor hónapokkal később aláírták a pótlólagos szerződést, a szállítás dátumát az évtized végére tűzték ki.
A NATO átalakításért felelős legfőbb parancsnoka, Pierre Vandier francia admirális becslése szerint az új Patriot-ütegek szállításának átfutási ideje körülbelül hét év. Egy másik, jól informált forrás, aki az Euractivnak nyilatkozott, optimistább volt, de még így is azt mondta, hogy a szállítások legalább néhány évig elhúzódnak.
A Raytheon „2028-ig 150 százalékkal növeli a GEM-T elfogórakéták havi gyártását, hogy kielégítse a példátlanul nagy keresletet” – mondta az Euractivnak a vállalat szóvivője, a Patriot rendszer által használt rakéták frissített változatára utalva.
A szóvivő hozzátette, hogy a vállalat közel 1 milliárd dollárt szán a kritikus anyagok beszállítóktól való beszerzésére és a radarok gyártásának felfuttatására.
A múlt hónapban a Raytheon légvédelmi rendszereket gyártó részlegének vezetője az Euractivnak elmondta, hogy a vállalat terjeszkedése hasonló ellátásilánc-problémákkal küzd, mint más gyártók, különösen az energiához való hozzáférés terén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!