
Odateszik magukat. A romániai fiatalok nagyon érdeklődnek a küszöbön álló EP-választás iránt
Fotó: Európai Parlament
Románia az első helyen áll az Európai Unióban a fiatalok szavazókedve tekintetében a június 9-i európai parlamenti választásokon – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett felmérésből.
2024. május 14., 10:592024. május 14., 10:59
A 15 és 30 év közötti fiatalok körében
Megjegyzendő, hogy néhány európai országban a fiatalok már 16 éves kortól szavazhatnak.
Romániát Portugália követi a rangsorban 77 százalékkal, míg a harmadik Belgium 69 százalékkal.
A potenciális szavazók aránya Máltán (47 százalék), Lettországban (46 százalék) és Luxemburgban (41 százalék) a legalacsonyabb.
Fotó: Európai Bizottság
A megkérdezett európai fiatalok közül minden második (49 százalék) azt állítja, hogy az elmúlt évben tett valamilyen lépést a társadalom megváltoztatása érdekében, például aláírt egy petíciót, részt vett egy gyűlésen vagy levelet küldött egy politikusnak. Kilenc tagállamban a fiatalok legalább 50 százaléka válaszolta azt, hogy az elmúlt évben tett valamilyen lépést a társadalom megváltoztatása érdekében.
Az arány Romániában a legmagasabb (57 százalék),
A felmérés a 2024. június 6-9-i európai parlamenti választások kapcsán készült online. Amikor a fiatalokat az egész EU-ban arról kérdezték, mennyire ismerik az uniós voksolás szabályait, 46 százalékuk azt válaszolta, hogy tisztában van az európai választásokk. menetével Körülbelül egynegyedük (24 százalék) ismeri az uniós közösségi médiacsatornákat és weboldalakat – például az Európai Ifjúsági Portált.
Egyébként – mint arról beszámoltunk – egy felmérés szerint a romániai fiatalok körében a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legkedveltebb párt.

Elkezdődött pénteken a június 9-én esedékes önkormányzati és európai parlamenti (EP) választásokat megelőző kampányidőszak, amely csupán az első az idei szuper választási évben, hiszen idén még elnök- és parlamenti választást is tartanak.

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) örvend a legnagyobb támogatottságnak a 35 év alatti fiatalok körében – derül ki egy friss felmérésből.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.
Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.
A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
1 hozzászólás