
Pompázatos fogadtatás. Hszi személyesen fogadta Trumpot az egyesek által új Jaltának nevezett sencseni csúcson
Fotó: Facebook/Fehér Ház
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
2026. november 19., 08:432026. november 19., 08:43
2026. november 19., 08:542026. november 19., 08:54
Túlzás nélkül egy világ várja a Sencsenben, az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumának keretében megtartandó találkozó eredményét – ami ugyanakkor az elemzők többsége szerint egyik fél szemszögéből sem hoz majd áttörést: sem az 1945-ös jaltai csúcs mintájára leosztandó új érdekszférákat, sem a nagyhatalmi rivalizálás enyhülését nem hozza el – vagy nem ez hozza el.
Ugyanakkor mindegyikük számára mások a prioritások.
Washington számára például a nukleáris fegyverzet korlátozása az egyik legfontosabb téma.
Trump egy új nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodást szeretne, amely már Kínát is bevonná az Egyesült Államok és Oroszország mellé.
Ennek különös aktualitást ad, hogy 2026 februárjában lejárt az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverzetkorlátozási egyezmény, a New START. Kína azonban eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy ilyen megállapodás részese legyen.
Putyin szeretné felhasználni a találkozót az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások előmozdítására. Trump szintén jelezte, hogy szívesen beszélne a konfliktusról, bár az amerikai tisztviselők szerint a háromoldalú egyeztetésnek nem feltétlenül lesz ez a központi témája.
Ugyanakkor a világhatalmi tényezőként az utóbbi évtizedekben egyre kevésbé fontos tényezőnek számító Oroszországot képviselő
És ennek kapcsán merültek fel az új Jalta miatti aggodalmak, hiszen Moszkva maximalista követelése az, hogy az orosz biztonság érdekében a NATO vonuljon vissza az 1997-es határaira – vagyis térjen vissza a bővítés előtti állapot –, míg a kevésbé maximalista tervek szerint – amennyiben hitelesek a múlt héten kiszivárgott információk – csak a Baltikumból küldené el a NATO-csapatokat, Finnországot pedig kiléptetné a katonai szövetségből.
Ezek teljesítése azonban kevésbé valószínű, és ezt Putyin is tudja – mindez inkább afféle tárgyalási alap ahhoz, hogy Washington Ukrajna kapcsán tegyen engedményeket, ha Moszkva enged ezen követeléseiből.
Trump az iráni konfliktust is napirendre szeretné tűzni. Washington számára fontos lehet, hogy milyen szerepet vállalhat Kína és Oroszország a konfliktus rendezésében, illetve mennyiben támogatják Iránt.
A világkereskedelem vezető szereplőjévé vált Kína számára a kereskedelem és a technológiai verseny a központi kérdés.
Az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatok, a vámok, a ritkaföldfémek exportja, a félvezetőipar és a mesterséges intelligencia szabályozása szintén szóba kerülhetnek.
Washington ugyanis éppen szigorítja Peking hozzáférését a félvezetőkhöz, miközben Kína jelentős befolyást gyakorol a világ ritkaföldfém-készletei fölött, amelyek nélkülözhetetlenek a mai csúcstechnológiai eszközökhöz.
A háromoldalú találkozót megelőzően már több fontos diplomáciai esemény történt.
Szerdán Hszi Csin-ping kétoldalú találkozót tartott Putyinnal. A megbeszéléseken a kínai–orosz gazdasági együttműködés, az ukrajnai háború és a nemzetközi helyzet is előkerült.
Trumpot el is bűvölte, és más a tanácskozás előtt kijelentette, hogy az máris „győzelem”.
Egyúttal „nagyszerű elnöknek” nevezte Hszit, nagyarányú megtiszteltetésnek a fogadtatást, és leszögezte: a találkozóból máris mindkét fél nyert.
Trump és Putyin is találkozott Hszi jelenlétében, majd részt vettek az APEC-csúcstalálkozó üdvözlő rendezvényén. Ez volt az első személyes találkozásuk a 2025-ös alaszkai egyeztetésük óta.
Hszi az APEC fórumán a szabadkereskedelem és a nyitott gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta, miközben bírálta az egyoldalú protekcionizmust.
Vagyis az érdekek igencsak szerteágazóak, és számos ponton ütköznek – ezért is véli úgy az elemzők többsége, hogy a tanácskozás a szimbolikus erődemonstráción túlmenően konkrét előretörést nemigen hoz majd.
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.
Újabb hajó süllyedt el keddre virradóra a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében.
Kárpátalját támadta kedden az orosz hadsereg drónokkal, Munkács városából robbanást jelentettek. Orbán Anita külügyminiszter együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyarokkal, a Fidesz Magyar Pétert okolja az orosz támadás miatt.
Az ukrán erők keddre virradóra újabb támadást hajtottak végre az oroszok által megszállt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd ellen.
A korábbi moldovai főügyész, Alexandr Stoianoglo nyerte a vasárnapi választás első fordulóját a Moldovai Köztársasághoz tartozó Gagauz Autonóm Területen. A vasárnapi voksoláson a régió vezetőjéről és 35 tagú törvényhozásának összetételéről is szavaztak.
Az ukrán erők Oroszország olajfinomítói kapacitásának 55 százalékát tették működésképtelenné – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti beszédében.
A nyomozók tudták, hol kell keresni azt a nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – jelentette ki Unger Anna.
Fegyelmi eljárást kezdeményezett Seszták Miklós ellen a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ügyvezető alelnöke, Latorcai Csaba, aki a vizsgálat idejére a volt miniszter párttagságának felfüggesztését is kérte.
szóljon hozzá!