
A világ vezetői. Donald Trump, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin a sencseni háromhatalmi csúcstalálkozón
Fotó: Facebook/Fehér Ház
Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a Donald Trump amerikai, Hszi-Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti sencseni találkozó lényege.
2026. november 20., 20:122026. november 20., 20:12
A csütörtöki háromhatalmi csúcs másfél órán át tartott, majd azt követően a találkozó történelmi jelentőségéhez képest viszonylag szűkszavú közleményt adtak ki.
Ebben első helyen az ENSZ reformja és hatékonyabbá tétele szerepel.
Azt, mint ismeretes, a második világháború után hozták létre, és tulajdonképpen a mai napig is az akkori viszonyokat tükrözi. Azóta hatalmas apparátust hozott létre, de a világ problémáinak megoldásában egyre kevésbé tud részt venni.
A szervezet hatékonyabbá tétele azt jelentheti, hogy karcsúsítják az apparátust, és megpróbálják a lényegi problémák felé fordítani – persze mindezt úgy, hogy Washington, Peking és Moszkva érdekeinek is megfeleljen.
A második pont az olajtermékek előállításának és szállításának növelését, valamint az energiapiaci stabilitás megőrzéséről szól.
Ez is a három ország érdeke:
Ez egyrészt az EU-s illetékeseknek rossz hír, akik az orosz energiahordozóról való leválásban látják az ukrajnai háború befejezését szolgáló eszközt, ugyanakkor Iránnak is üzen: ne ejtse túszul a világ olajellátását a Hormuzi-, illetve húszi proxijai révén a Bab-el-Mandeb szoros forgalmának zavarásával.
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak szóló üzenet, miszerint az nem élhet vissza jpgköreivel, gyakorlatilag selyemzsinórt jelent az intézmény számára, amely az elmúlt években számos vitatott döntést hozott – például a Putyin és Benjánik Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs kiadásával.
Ez annyit jelent, hogy
A negyedik pont is fontos: egyetértettek abban, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni, ezért megvívni sem szabad. Ehhez képest az már némileg homályos jövőt vetít előre, hogy valamikorra párbeszédet kezdeményeznek a nukleáris kockázatok csökkentéséről és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról.
Ez azt vetíti előre, hogy miközben szóban a nukleáris leszerelést támogatják, valójában azért ragaszkodnak atomhatalmi státusukhoz, és azt is szeretnék, hogy az atomhatalmak klubja továbbra is maradjon lehetőleg minél szűkebb körű.
Mindeközben elvileg továbbra is fenntartják a hidegháborúból ismert kölcsönös megsemmisítés (MAD – Mutuattly Asured Desctruction) elvét, vagyis azt, hogy atomháborút már csak azért sem érdemes kezdeményezni a riválisok ellen, mert ők is hasonló nukleáris képességekkel rendelkeznek, és a válaszcsapás ugyanolyan pusztító lesz, mint az első.
Trump ismét a világ vezetőjének szerepében tetszeleghetett, akit példátlan külsőségek között és tiszteletadással fogadtak a legfőbb rivális területén, miközben csak találgatni lehet, milyen ígéreteket tett vagy engedményeket helyezett kilátásba a szorosabb együttműködés fejében.
Hszi is megkapta az elismerést, amit szeretett volna, hiszen vendéglátóként megmutathatta: egy szinten van Trumppal. És az is nagy kérdés, mit kért cserébe azért, hogy hajlandónak mutatkozik együttműködni a béke és a nemzetközi intézmények megreformálása érdekében.
És Putyin számára is presztízsértékű volt a találkozó, hiszen Oroszország gazdasági és katonai helyzete messze rosszabb a másik két résztvevőénél – ám az, hogy egy asztalnál ülhetett velük, mégiscsak azt sugallta, hogy ő is majdnem egy szinten van velük.
Egyébként az elemzők is jórészt azon az állásponton vannak, hogy nem a konkrét döntések, hanem a szimbolikus jellege miatt volt fontos a találkozó.
A BBC szerint Donald Trump alig néhány napirendi ponttal és egyértelmű követelések nélkül érkezett a Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel tartott háromoldalú találkozóra – és csekély eredményekkel távozott.
Végül is
A pompa és az ünnepélyesség végül talán az volt, amit az amerikai elnök leginkább akart. Trump, akit megviselt a Republikánus Párt e hónap eleji félidős kongresszusi választásokon elszenvedett veresége, egyértelműen élvezte a globális figyelmet háromnapos ázsiai útja során, valamint az első amerikai–orosz–kínai háromoldalú találkozó történelmi jelentőségét.
A BBC szerint a nyilatkozatban a „finomított kőolajtermékek termelésének és ellátásának” fellendítéséről szóló mondat úgy tűnik, Putyinnak szól, tekintettel arra, hogy az ország a nemzetközi piacon a fosszilis tüzelőanyagok egyik fő forrása. És aligha lehetett nem észrevenni a Nemzetközi Büntetőbíróság elítélését – amely az utóbbi időben az amerikai harag célpontjává vált.
Kínában tartózkodása alatt Trump „barátjának” nevezte Putyint, és dicsérte a Hszi Csin-pinggel fennálló „kiváló személyes kapcsolatát”, miután kezet rázott és megölelte a kínai vezetőt.
Trump azonban miután visszatér Washingtonba, valószínűleg olyan politikai légkörrel szembesül majd, ahol az ázsiai útjával kapcsolatos vélemények a visszafogott aggodalomtól a nyílt bírálatig terjednek.

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
A CNN eközben rámutat: a történelmi jelentőségű háromoldalú csúcstalálkozó ugyan nem hozott jelentős közvetlen diplomáciai előrelépést,
Ezt a mondatot először Ronald Reagan volt elnök mondta ki 1982-ben egy, az amerikai nemzethez intézett beszédében, majd 1985-ben nyert jelentőséget, amikor Reagan és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió vezetője, beépítették a genfi csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatukba.
Allan Myer, a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa, aki a hadseregből való leszerelése után csatlakozott Reagan beszédírói csapatához, a CNN-nek elmondta, hogy ez a kijelentés „olyan katalizátor volt, amelyet Gorbacsov megragadott”.
Ez a mondat az azt követő évtizedekben „Reagan–Gorbacsov-elv” néven vált ismertté, és „saját életre kelt” – mondta Myer.
A hidegháború két vezetője ezt az elvet vitte magával az 1986. októberi, izlandi Reykjavíkban tartott találkozójukra is, ahol – a titkosság alól feloldott dokumentumok szerint – megállapodtak abban, hogy felszámolják egymás nukleáris arzenáljait, mielőtt a rakétavédelem körüli vita a tárgyalások összeomlásához vezetett.
amelyek egy nukleáris fegyverkategóriát megszüntettek, és kölcsönös csökkentést írtak elő a nagyobb nukleáris fegyverek számát illetően.
Charles Oppenheimer, az atombomba megalkotójának, J. Robert Oppenheimernek az unokája, erre a történelmi előzményre hivatkozva a CNN-nek nyilatkozta, hogy reméli, a három világvezető között a héten tartott csúcstalálkozón kialakult „emberi kapcsolat” előrevetíti a jövőbeli politikai erőfeszítéseket a nukleáris háború kockázatának csökkentése érdekében.
A csúcstalálkozót a magyar elemzők is kivesézték. Az aradi születésű izraeli biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel szerint nem is négy, hanem tíz pontra érdemes figyelni. Eszerint a közös nyilatkozatból kiviláglik, hogy aláírói szerint az ENSZ nem működik elég hatékonyan, ennek nyomán az a legalapvetőbb rendeltetésének sem felel meg, ami válsághelyzetet jelent.
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyilatkozatban nem a nyersolaj, hanem a finomított kőolajtermékek szerepelnek, ami arra utalhat, hogy a világ egyik legsúlyosabb energetikai problémája nem feltétlenül a nyersolaj mennyisége, hanem a finomított termékek rendelkezésre állása.
Ergo: aki manapság olajfinomítókat támad, az a három szuperhatalom által megfogalmazott közös cél ellen dolgozik.
– mutat rá.
Azt is felveti, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság kapcsán az állami szuverenitást tartják fontosnak, így a büntetőbíróság hatásköre nem korlátlan.
A nukleáris háború kapcsán a megfogalmazást úgy értelmezi, hogy nem azt mondják, hogy atomfegyvert soha nem szabad bevetni, hanem azt, hogy nukleáris háborút nem szabad megvívni, vagyis ez elsősorban az atomhatalmak egymás közötti háborújának elkerüléséről szól, az atomfegyverrel nem rendelkező országok elleni nukleáris fegyverhasználat tilalmát a megfogalmazás nem mondja ki külön.
Bendarzsevszkij Anton fehérorosz születésű elemző a közösségi oldalán kifejtette: Sencsenből nem lesz „új Jalta”.
„Az egy világháború utáni világról szólt, most pedig a nagyhatalmi versengés korszakában vagyunk, amikor még csak nem is egyenrangú felekről, nem egyenrangú képességekről van szó. A sencseni találkozón is egészen mást akar Trump (Kínát bevonni a nukleáris- és egyéb fegyverkorlátozási szerződésekbe), mást akar Hszi Csin Ping (a vámokról és kereskedelemről beszélni), és valami egészen mást Putyin (Ukrajnáról beszélne Ukrajna és Európa nélkül, csak hogy ennek nincs realitása.
Ezt
Közben az, hogy mennyire nem egyenrangú félként kezelik az oroszokat, mi sem mutatja jobban, hogyan fogadták Putyint Kínában. A különböző nacionalista orosz telegram csatornák ezen vannak felháborodva. Putyint érkezésekor a repülőnél nem Hszi Csin Ping fogadta személyesen, hanem a kínai kommunista párt Politbürójának 5. számú embere, Cai Qi. Trumpért persze személyesen ment Hszi Csin Ping.
A közös fotón Putyint arrébb tessékelték Trump és Hszi mellől, és végül nem közvetlenül a kínai és amerikai vezető mellett állt, hanem Hszi Csin Ping felesége és Dél-Korea elnöke között. Az elérhető videófelvételen nagyon jól látható, ahogy a kézfogás után Trump és Hszi megmutatják, hogy álljon arrébb, ott lesz a helye, és Putyin jól láthatóan ennek nem örült.
Putyin érkezésekor a csúcstalálkozón aztán az orosz himnuszt sem játszották le. Trump megjelenésekor persze a kínai állami zenekar azonnal előadta az amerikai himnuszt. Ilyen ez a kínai–orosz partnerség” – hangsúlyozta a szakértő.
Demkó Attila elemző is arra mutatott rá bejegyzésében, hogy a találkozón Putyin volt a legkevésbé jelentős figura.
Kifejtette:
„Ma PPP-ben Kína a világ legnagyobb gazdasága (44,55 ezer milliárd dollár), az Egyesült Államok a második (32.6), míg Oroszország a negyedik helyen áll (7,54 ezer milliárd) Ég és föld technológiában a két valódi szuperhatalom az oroszokhoz képest. Ami Moszkvának van az atomfegyvereken túl az olaj, a gáz, a vasérc – azaz Kina nyersanyagszállítójának státusza. És mivel a nyugati vásárlók jórészt kiestek, mindent adhat olcsóbban – kivéve az iráni háború miatti időleges visszapattanást. A kínai behatolást Közép Ázsiaba meg kénytelenek elnézni, mert nagyobb szükségük van Kínára, mint Kínanak rájuk. Ez egy aszimmetrikus kapcsolat” – hangsúlyozta Demkó Attila.
Talán ezért is mondta Putyin egy elkapott beszélgetés során, hogy a találkozó a vártnál jobban sikerült.
Hogy csak számára, vagy a világ – különösen pedig a nagyhatalmi egyeztetésekből kiszorult Európa – számára is, az hamarosan kiderül.
Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.
Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.
Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.
Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.
A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?
Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.
Újabb hajó süllyedt el keddre virradóra a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében.
Kárpátalját támadta kedden az orosz hadsereg drónokkal, Munkács városából robbanást jelentettek. Orbán Anita külügyminiszter együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyarokkal, a Fidesz Magyar Pétert okolja az orosz támadás miatt.
szóljon hozzá!