Hirdetés

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

meglepő

Moszkva enged? Jared Kushner (jobbról a második) meglepő bejelentése szerint az oroszok elfogadhatják a NATO-típusú garanciákat Ukrajna számára

Fotó: X/Jared Kushner

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Balogh Levente

2026. november 20., 13:012026. november 20., 13:01

Jared Kushner, aki egyben Trump veje, csütörtökön Berlinben tette a meglepő bejelentést, ahol Steve Witkoff-fal együtt mintegy 40 európai vezetővel találkozott az Ukrajnát támogató Hajlandók Koalíciója tárgyalásain.

A két politikus igyekezett biztosítani a résztvevőket arról, hogy a Trump-kormányzat a konfliktus lezárására irányuló tárgyalások során konzultálni fog Ukrajnával és az európai államokkal.

Hirdetés
Idézet
Úgy gondolom, sikerült elérnünk, hogy az oroszok elfogadják azt a koncepciót, miszerint Ukrajna számára nyújtott bármilyen biztonsági garancia az 5. cikkelyen alapulna”

– mondta Kushner.

Kifejtette, hogy Donald Trump nyitott egy ilyen megoldásra, de hangsúlyozta, hogy egy esetleges megállapodásnak az Egyesült Államok érdekeit is szolgálnia kell, és egy átfogóbb biztonsági csomag részét kell képeznie.

A NATO-Szerződés 5. cikke előírja, hogy egy tagállam elleni fegyveres támadást az összes szövetséges elleni támadásnak kell tekinteni, és a szövetségesek kötelesek segítséget nyújtani.

Ukrajna már régóta szilárd biztonsági garanciákat követel a háború befejezése esetén egy újabb orosz agresszió megelőzése érdekében.

korábban írtuk

Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság
Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.

A kérdés ugyanakkor az, mit követel Moszkva cserében azért, ha esetleg elfogadja a NATO-típusú biztonsági garanciákat.

2022 februárjában ugyanis hivatalosan az volt az egyik oka az Ukrajna ellen megindított háborúnak, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását.

Trump elnök és több európai NATO-tag azon a véleményen van, hogy Ukrajna NATO-tagsága valóban nem kerülhet napirendre, ugyanakkor hajlandóak biztonsági garanciákat nyújtani Kijev számára, ha véget ér a háború.

Oroszország maximalista követelése ugyanakkor az, hogy a NATO vonja vissza erőit az 1997-es határokra – ami egyenértékű lenne az 1989 utáni, az egykori, Moszkva befolyása alá tartozó kommunista blokk országainak csatlakozását elhozó bővítési folyamat lenullázásával.

Egy múlt héten kiszivárgott értesülés szerint

Moszkva már azzal is megelégedne, ha „csak” a balti országokból vonnák ki a NATO-erőket, Finnország pedig kilépne a szövetségből, ami ugyanúgy nem tűnik reális forgatókönyvnek, mint a radikálisabb követelés teljesítése.

Elemzői vélemények szerint ugyanakkor Moszkva ezeket a feltételeket csak azért találta ki, hogy legyen miből engedni – cserében azért, hogy a Nyugat elismerje a részben megszállt négy ukrajnai régió Oroszországhoz csatolását, és hasson oda, hogy Kijev adja át a Donbasz még nem orosz megszállás alatt levő részeit is.

Moszkva emellett azt is szeretné, hogy az ukrán haderő létszámát csökkentsék le radikálisan, és továbbra is ellenzi az ország NATO-tagságát.

Mindezek alapján

kérdés, hogy milyen körülmények között lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök belemenni abba, hogy Ukrajna ne legyen ugyan a NATO tagja, de mégis kapjon NATO-típusú garanciákat az általa egyre inkább ellenségnek tekintett nyugati országoktól.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken ki is jelentette: Kijev bármilyen formájú „kvázi-csatlakozása” a nyugati katonai szövetséghez Moszkva számára teljességgel elfogadhatatlan.

„Szeretném leszögezni, hogy már maga az elképzelés is, miszerint

Ukrajna valamilyen kvázi-csatlakozási formában csatlakozna a NATO-hoz, valamint az úgynevezett – idézőjelben – kreatív megoldások keresése ezen a téren számunkra elfogadhatatlan lehetőség. A biztonsági garanciákról elsősorban a saját országunk biztonságának biztosítása szempontjából beszélünk”

– idézte Rjabkovot az Interfax hírügynökség.

„Ami Ukrajnát illeti, hagyják, hogy elismerjék kérésünk visszavonhatatlan jellegét, miszerint ez az állam ne lépjen be a NATO-ba. Amikor ez megtörténik, úgy gondolom, hogy a biztonsági garanciák kérdése megvitatható lesz valamilyen formában” – tette hozzá Rjabkov.

Azt is megerősítette, hogy folyik a munka egy esetleges moszkvai látogatás megszervezésén, amelyen Nagy-Britannia, Németország és Franciaország képviselői vennének részt.

Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva azt javasolta, az európai küldöttek utazzanak Oroszországba, hogy tisztázzák álláspontjukat az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokról, mielőtt döntés születne a jövőbeli megbeszélések formájáról.

Felszólítás Moszkvának az energetikai tűzszünetre

Közben csütörtökön este Ukrajna és legfontosabb európai partnerei felszólították Oroszországot, hogy a béketárgyalások jó szándékának jeleként a közelgő télen szüntesse be az energetikai létesítmények elleni támadásokat – derül ki a Hajlandóak Koalíciója berlini csúcstalálkozója után kiadott közös nyilatkozatból.

Közös nyilatkozatukban Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Ukrajna vezetői felszólították Oroszországot, hogy fogadja el mind a téli energetikai tűzszünetet, mind pedig azt a fegyverszünetet, amely biztosítja az élelmiszer-export biztonságos áthaladását a Fekete-tengeren.

Idézet
Az ellenségeskedés beszüntetése felé tett első lépésként a vezetők felszólították Oroszországot, hogy fogadja el a téli időszakra szóló energetikai tűzszünetet”

– olvasható a nyilatkozatban.

korábban írtuk

Ukrajna: „hihetetlen” biztonsági tervet ígérnek és előrelépésről beszélnek az amerikai tárgyalók
Ukrajna: „hihetetlen” biztonsági tervet ígérnek és előrelépésről beszélnek az amerikai tárgyalók

„Hihetetlen” biztonsági tervekről és előrelépésről beszélt Donald Trump amerikai elnök Ukrajna ügyében illetékes két küldötte, Jared Kushner és Steve Witkoff a Vlagyimir Putyin orosz majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után.

„Tekintettel arra, hogy a Fekete-tengeren biztosított biztonságos átkelés és a hajózási szabadság milyen fontos a globális élelmezésbiztonság fenntartása szempontjából, hangsúlyozták annak szükségességét, hogy olyan fegyverszünetről is állapodjanak meg, amely lehetővé teszi az élelmiszer-exportot a régióból” – áll a dokumentumban.

A nyilatkozat egyúttal további katonai és pénzügyi támogatást is ígér Ukrajnának, beleértve légvédelmi rendszereket és 90 milliárd eurót az Európai Unió Ukrajna-támogatási hitelkeretéből.

A koalíció vezetői továbbá elkötelezték magukat amellett, hogy „szankciók alkalmazásával, szélesebb körű gazdasági intézkedésekkel és a szankciók kijátszásának szigorúbb visszaszorításával fokozzák az Oroszország háborús erőfeszítéseire nehezedő gazdasági nyomást”.

A javasolt intézkedések között szerepelnek az orosz olajra és kriptovalutákra vonatkozó további szankciók.

A nyilatkozat megerősíti a koalíció készségét arra, hogy részt vegyen a béketárgyalásokon, és háború utáni biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.

Azt is kijelenti, hogy a vezetők „széles körű álláspontokra és elvekre jutottak Európa béketárgyalásokban való részvétele tekintetében”.

Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Andy Burnham brit miniszterelnök mellett a koalíció találkozóján Ukrajna több mint 40 partnere vett részt – köztük washingtoni tisztviselők is.

korábban írtuk

Elhozza az ukrajnai háború végét a most lezajlott háromoldalú tárgyalás?
Elhozza az ukrajnai háború végét a most lezajlott háromoldalú tárgyalás?

A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.

Jared Kushner nyilatkozata néhány órával azután hangzott el, hogy Kínában lezajlott Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping háromoldalú találkozója.

Steve Witkoff amerikai követ szerint Trump felvetette az ukrajnai háború békés lezárásának lehetőségét, a történelmi jelentőségűnek nevezett megbeszélések azonban nem hoztak konkrét előrelépést a konfliktus ügyében.

Megtorlás Kijev ellen

A diplomáciai lépésekkel párhuzamosan Vlagyimir Putyin azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország válaszolni fog az ukrán támadásokra, amelyek jelentős károkat okoztak a Kercsi hídon, amely stratégiai összeköttetést biztosít a Moszkva által jogtalanul annektált Krím-félsziget és az orosz terület között.

A híd kiemelt jelentőségű az Ukrajnában harcoló orosz csapatok ellátása szempontjából.

Putyin kijelentette, hogy az infrastruktúrát újjáépítik, míg az ukrán hatóságok azt állították, hogy a támadások hátráltatni fogják az üzemanyag és lőszer szállítását az orosz erőknek.

A megtorlás nem is késett, péntekre virradóra az oroszok ballisztikus rakétákkal támadták Ukrajnát, beleértve Kijevet is.

A pénteki orosz támadások három halálos áldozatot követeltek Kijevben

– jelentette be a főváros katonai vezetése.

A város polgármestere, Vitalij Klicsko, nem sokkal korábban bejelentette, hogy orosz ballisztikus rakéták találtak el három kijevi hidat, és ezek közül kettő megrongálódott.

Zelenszkij elmondta, hogyan vethetnek véget a háborúnak
Miután egy napot tárgyalásokkal töltött európai vezetőkkel és amerikai küldöttekkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte van egy egyszerű módja annak, hogy a globális szuperhatalmak – főként az Egyesült Államok és Kína – véget vessenek Oroszország teljes körű inváziójának.
„Ha meg akarják állítani a háborút, állítsák le a kereskedelmet Oroszországgal” – mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.

Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
2026. november 18., szerda

Kibertámadás-sorozat érte az Egyesült Államokat? A kormányzat és szakértők tiszta vizet öntöttek a pohárba

Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.

Kibertámadás-sorozat érte az Egyesült Államokat? A kormányzat és szakértők tiszta vizet öntöttek a pohárba
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Romániába tartó gázszállító hajó süllyedt el a Fekete-tengeren, dróntámadásra gyanakodnak

Újabb hajó süllyedt el keddre virradóra a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében.

Romániába tartó gázszállító hajó süllyedt el a Fekete-tengeren, dróntámadásra gyanakodnak
2026. november 17., kedd

Kárpátalját támadták az oroszok, Munkácsról robbanást jelentettek

Kárpátalját támadta kedden az orosz hadsereg drónokkal, Munkács városából robbanást jelentettek. Orbán Anita külügyminiszter együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyarokkal, a Fidesz Magyar Pétert okolja az orosz támadás miatt.

Kárpátalját támadták az oroszok, Munkácsról robbanást jelentettek
2026. november 17., kedd

Putyin hídja ismét kapott egy adagot az ukrán „égi áldásból”

Az ukrán erők keddre virradóra újabb támadást hajtottak végre az oroszok által megszállt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd ellen.

Putyin hídja ismét kapott egy adagot az ukrán „égi áldásból”
Hirdetés
Hirdetés