
Törökországnak el kell ismernie az örmény népirtás történelmi tényét, mert ezzel teremtheti meg a valódi megbékélés alapját – áll az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott határozatban. Az Európai Parlament kapcsolataik normalizálására szólította fel Ankarát és Jerevánt.
2015. április 16., 15:532015. április 16., 15:53
„Örményország és Törökország használja ki az örmény népirtás századik évfordulóját, hogy felújítsák diplomáciai kapcsolatukat, megnyissák egymás között a határt és így az utat a gazdasági integráció előtt” – kéri állásfoglalásában az EP.
Az EP egyúttal üdvözölte a török elnök és a kormányfő nyilatkozatát, amelyben részvétüket fejezték ki, és elismerték az Oszmán Birodalomban élő örmények ellen elkövetett kegyetlenségeket. „A parlament arra ösztönzi Törökországot, hogy az örmény népirtás századik évfordulójával kapcsolatos megemlékezést tekintse lehetőségként a saját múltjával való megbékélésre” – derül ki az EP sajtószolgálata által kiadott közleményből.
Emellett az EP arra is felszólítja Ankarát, hogy állítson össze teljes körű nyilvántartást a múlt században a fennhatósága alá tartozó területeken elpusztított vagy lerombolt örmény kulturális örökségről.
Az örmény népirtás parlamenti vitájában elhangzott hozzászólásában Tőkés László, a Fidesz erdélyi európai parlamenti képviselője a holokauszt és a kommunizmus bűneinek tagadásával állította párhuzamba a törökországi örmények teljes megsemmisítésére irányuló tömeggyilkosságokat, melyek oszmán-ifjútörök ideológiája kísérteties módon egybecseng a hitleri „Endlösung” („végső megoldás”) ördögi koncepciójával, ezáltal mintegy „megelőlegezve” a XX. század nemzetiszocialista és „osztályharcos” népirtásait.
Az EP a romákkal szembeni diszkriminációval szemben foglalt állást
A romák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése és a roma holokauszt emléknapjának elismerése mellett foglalt állást szerdán elfogadott határozatában az Európai Parlament (EP). Az EP nagyobb erőfeszítést kért az uniós tagállamoktól a romákat érintő hátrányos megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépésben.
A képviselők állásfoglalásukban azt is javasolják, hogy az Unió a második világháborúban megölt romák emlékére augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjaként ismerje el. 1944-ben ezen a napon csaknem 3000 cigányt gyilkoltak meg a nácik az auschwitzi haláltáborban. Az állásfoglalásban a Parlament „mélységes aggodalmát fejezi ki a cigányellenesség növekedése miatt, amely a többi között a romaellenes retorikában és a romákkal szemben Európában elkövetett erőszakos támadásokban nyilvánul meg”.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!