
Éhínség fenyeget. Az ENSZ szerint egyre rosszabb a helyzet Gázában
Fotó: Facebook/UNRWA
A gázai helyzet a legrosszabb az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború 19 hónappal ezelőtti kezdete óta – közölte pénteken az ENSZ a Reuters szerint.
2025. május 31., 13:302025. május 31., 13:30
A gázai helyzet annak ellenére is súlyos, hogy újraindult a korlátozott segélyszállítás a palesztin enklávéban, ahol éhínség fenyeget.
A növekvő globális nyomás hatására Izrael 12 nappal ezelőtt véget vetett a Gázai övezet 11 hete tartó blokádjának, lehetővé téve az ENSZ által vezetett korlátozott műveletek folytatását. Hétfőn aztán egy új segélyosztási programot is elindítottak a Gázai Humanitárius Alapítványon (GHF) keresztül, amelyet az Egyesült Államok és Izrael támogat.
„Minden olyan segély, amely a rászorulók kezébe kerül, jó” – mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő New Yorkban újságíróknak. Hozzátette azonban, hogy
„A gázai katasztrofális helyzet a háború kezdete óta a legrosszabb” – mondta.
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, és olyan elosztási modellje van, amely a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Izrael azt akarja, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül végezze tevékenységét, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket használ a segélyek Gázába szállításához, hogy civil csapatok osszák szét azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken.
Izrael azonban „a közeljövőben”engedélyezi a segélyszállítmányokat mind az ENSZ, mind a GHF műveletein keresztül – mondta a héten Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet. A GHF pénteken közölte, hogy eddig több mint 2,1 millió adag ételt sikerült szétosztania.
A gázai háború 2023 óta dúl, amikor a Hamász fegyveresei izraeli összesítések szerint 1200 embert öltek meg Izraelben és mintegy 250 túszt ejtettek, Izrael pedig katonai hadjárattal válaszolt, amelyben a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg.
Az ENSZ szerint az elmúlt 12 napban csak mintegy 200 teherautónyi segélyt sikerült Gázába szállítani, amit a bizonytalanság és az izraeli hozzáférési korlátozások akadályoztak. Egyelőre nem világos, hogy a segélyből mennyi jutott el a rászorulókhoz.
A szervezet szerint néhány teherautót és a Világélelmezési Program egyik raktárát is kifosztották a kétségbeesett, éhes emberek.
Közben az intézmény igazgatója közölte:
Dr. Mohammed Szalha a BBC-nek elmondta, hogy csütörtök este evakuálták a betegeket a dzsabaliai al-Avda kórházból „két hét ostrom után”, és most „egyetlen egészségügyi intézmény sem működik északon”.
Az eset a tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítések folytatásával egy időben történt. A Hamász azt állítja, hogy „alaposan felülvizsgálja” az amerikai tervet, amelyet a Fehér Ház szerint Izrael „jóváhagyott”.
Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy szerinte a megállapodás „nagyon közel van”.
A megállapodás a jelentések szerint 60 napos harci szünetet írna elő, amelynek keretében a Hamász az első héten szabadon engedne 28 túszt – élőket és halottakat –, a maradék 30 túszt pedig a tartós tűzszünet életbe lépése után engednék el.
Eközben több mint 1000 palesztin foglyot engednének szabadon, miközben az ENSZ-en és más ügynökségeken keresztül humanitárius segélyt küldenének Gázába.
Izrael folytatta katonai műveletét a területen, az előző 24 órában legalább 72 ember halt meg a csapásokban – közölte pénteken a gázai Hamász vezette egészségügyi minisztérium.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!