Éhínség fenyeget. Az ENSZ szerint egyre rosszabb a helyzet Gázában
Fotó: Facebook/UNRWA
A gázai helyzet a legrosszabb az Izrael és a Hamász fegyveresei közötti háború 19 hónappal ezelőtti kezdete óta – közölte pénteken az ENSZ a Reuters szerint.
2025. május 31., 13:302025. május 31., 13:30
A gázai helyzet annak ellenére is súlyos, hogy újraindult a korlátozott segélyszállítás a palesztin enklávéban, ahol éhínség fenyeget.
A növekvő globális nyomás hatására Izrael 12 nappal ezelőtt véget vetett a Gázai övezet 11 hete tartó blokádjának, lehetővé téve az ENSZ által vezetett korlátozott műveletek folytatását. Hétfőn aztán egy új segélyosztási programot is elindítottak a Gázai Humanitárius Alapítványon (GHF) keresztül, amelyet az Egyesült Államok és Izrael támogat.
„Minden olyan segély, amely a rászorulók kezébe kerül, jó” – mondta Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő New Yorkban újságíróknak. Hozzátette azonban, hogy
„A gázai katasztrofális helyzet a háború kezdete óta a legrosszabb” – mondta.
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, és olyan elosztási modellje van, amely a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Izrael azt akarja, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül végezze tevékenységét, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket használ a segélyek Gázába szállításához, hogy civil csapatok osszák szét azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken.
Izrael azonban „a közeljövőben”engedélyezi a segélyszállítmányokat mind az ENSZ, mind a GHF műveletein keresztül – mondta a héten Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet. A GHF pénteken közölte, hogy eddig több mint 2,1 millió adag ételt sikerült szétosztania.
A gázai háború 2023 óta dúl, amikor a Hamász fegyveresei izraeli összesítések szerint 1200 embert öltek meg Izraelben és mintegy 250 túszt ejtettek, Izrael pedig katonai hadjárattal válaszolt, amelyben a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg.
Az ENSZ szerint az elmúlt 12 napban csak mintegy 200 teherautónyi segélyt sikerült Gázába szállítani, amit a bizonytalanság és az izraeli hozzáférési korlátozások akadályoztak. Egyelőre nem világos, hogy a segélyből mennyi jutott el a rászorulókhoz.
A szervezet szerint néhány teherautót és a Világélelmezési Program egyik raktárát is kifosztották a kétségbeesett, éhes emberek.
Közben az intézmény igazgatója közölte:
Dr. Mohammed Szalha a BBC-nek elmondta, hogy csütörtök este evakuálták a betegeket a dzsabaliai al-Avda kórházból „két hét ostrom után”, és most „egyetlen egészségügyi intézmény sem működik északon”.
Az eset a tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítések folytatásával egy időben történt. A Hamász azt állítja, hogy „alaposan felülvizsgálja” az amerikai tervet, amelyet a Fehér Ház szerint Izrael „jóváhagyott”.
Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy szerinte a megállapodás „nagyon közel van”.
A megállapodás a jelentések szerint 60 napos harci szünetet írna elő, amelynek keretében a Hamász az első héten szabadon engedne 28 túszt – élőket és halottakat –, a maradék 30 túszt pedig a tartós tűzszünet életbe lépése után engednék el.
Eközben több mint 1000 palesztin foglyot engednének szabadon, miközben az ENSZ-en és más ügynökségeken keresztül humanitárius segélyt küldenének Gázába.
Izrael folytatta katonai műveletét a területen, az előző 24 órában legalább 72 ember halt meg a csapásokban – közölte pénteken a gázai Hamász vezette egészségügyi minisztérium.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
szóljon hozzá!