EU-s posztra pályázik? Sokak szerint Iohannis NATO-ambíciói valójában csak alkualapot képeznek arra, hogy uniós tisztséget szerezzen
Növekszik a Klaus Iohannis román államfőre gyakorolt nyomás, hogy szálljon ki a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, ő pedig egy hónapon belül meg is teszi ezt – állítja a Politico a katonai szövetséghez közel álló forrásokra hivatkozva.
2024. május 29., 18:192024. május 29., 18:19
Mindennek apropóját az adja, hogy csütörtökön Prágában ülnek össze a tagállami külügyminiszterek, hogy meghatározzák a júliusban esedékes washingtoni csúcstalálkozó napirendjét. A Politico szerint a színfalak mögött
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Jelen állás szerint Románia mellett csupán egy ország jelezte, hogy „örül” Iohannis indulásának: Magyarország, amely már többször is jelezte, hogy nem támogatja a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte főtitkárrá választását, miután az korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Igaz, ez nem elegendő, hiszen a leköszönő Jens Stoltenberg utódjának megválasztásához egyhangú döntés szükséges. Miközben a NATO külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában találkoznak, félő, hogy ha Iohannis nem lép vissza záros határidőn belül, a NATO következő főtitkárának kiválasztása a június 6-9-i európai választások után az EU vezetői posztjaiért folyó háttérmanőverek részévé válhat.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöksége, valamint az EU diplomáciai vezetői posztja is „kiadó”, és a 27 uniós ország is pályázik a kívánt uniós biztosi tárcákra. Most már a NATO vezetése is része a paklinak. „Most először a NATO is része a csomagnak. Hivatalosan nem, de nem hivatalosan igen” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő.
„Nincs ilyen nyomás, hogy vonja vissza a jelöltségét. Ez az elnöki adminisztráció hivatalos válasza” – közölte az irodája a Politiconak küldött e-mailben.
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
A vezetői pozíciók elosztása mindig bonyolult feladat, amely egyensúlyt teremt a politikai hovatartozás, a földrajzi elhelyezkedés és a nemek között. Két európai diplomata szerint még ha Rutte kapja is meg a NATO-pozíciót, mielőtt az uniós vezetők megvitatják az európai vezetői posztokat, a vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy egy holland liberális nyerte el azt.
A hónap elején Iohannis a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, aki már bejelentette Rutte támogatását – előfordulhat, hogy ezen a találkozón született erről megállapodás. Azzal, hogy Iohannis kiszállt a vezető európai posztért folyó versenyből még a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt, némi jóindulatot szerezhet a nyugati szövetségesek részéről, amit a vezetői tárgyalások során felhasználhat – írja a brüsszeli portál.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
Brüsszelben több forgatókönyv is felmerült Iohannis számára. Az egyik lehetőség igen valószínűtlen:
Von der Leyenhez hasonlóan a román vezető is az Európai Néppárt (EPP), az EU legerősebb politikai csoportjának tagja. Iohannis erdélyi szászként németül is beszél, és több mint 10 éves államfői tapasztalattal rendelkezik. Románia az orosz befolyás elutasításában, Ukrajna támogatásában és az EU-ba való integrációban is példaértékűnek számít az EU-ban – vélekedik a Politico.
Ugyanakkor
– mondta egy, a román elnök gondolkodását jól ismerő tisztségviselő.
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
Iohannis számára felmerült egy másik lehetőség, hogy az Európai Bizottság védelmi biztosa legyen. Von der Leyen már jelezte, hogy jó lenne, ha egy kelet-európai politikus lenne ennek a jelenleg nem létező, de létrehozni kívánt tárcának az élén. A legtöbbet emlegetett név a posztra azonban a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, de mivel minden vezetői tisztségről szóló egyeztetés meglepetésekkel jár, a poszt még mindig Iohannisé lehet – mondta két másik uniós tisztségviselő a Politicónak.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!