EU-s posztra pályázik? Sokak szerint Iohannis NATO-ambíciói valójában csak alkualapot képeznek arra, hogy uniós tisztséget szerezzen
Növekszik a Klaus Iohannis román államfőre gyakorolt nyomás, hogy szálljon ki a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, ő pedig egy hónapon belül meg is teszi ezt – állítja a Politico a katonai szövetséghez közel álló forrásokra hivatkozva.
2024. május 29., 18:192024. május 29., 18:19
Mindennek apropóját az adja, hogy csütörtökön Prágában ülnek össze a tagállami külügyminiszterek, hogy meghatározzák a júliusban esedékes washingtoni csúcstalálkozó napirendjét. A Politico szerint a színfalak mögött
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Jelen állás szerint Románia mellett csupán egy ország jelezte, hogy „örül” Iohannis indulásának: Magyarország, amely már többször is jelezte, hogy nem támogatja a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte főtitkárrá választását, miután az korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Igaz, ez nem elegendő, hiszen a leköszönő Jens Stoltenberg utódjának megválasztásához egyhangú döntés szükséges. Miközben a NATO külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában találkoznak, félő, hogy ha Iohannis nem lép vissza záros határidőn belül, a NATO következő főtitkárának kiválasztása a június 6-9-i európai választások után az EU vezetői posztjaiért folyó háttérmanőverek részévé válhat.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöksége, valamint az EU diplomáciai vezetői posztja is „kiadó”, és a 27 uniós ország is pályázik a kívánt uniós biztosi tárcákra. Most már a NATO vezetése is része a paklinak. „Most először a NATO is része a csomagnak. Hivatalosan nem, de nem hivatalosan igen” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő.
„Nincs ilyen nyomás, hogy vonja vissza a jelöltségét. Ez az elnöki adminisztráció hivatalos válasza” – közölte az irodája a Politiconak küldött e-mailben.
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
A vezetői pozíciók elosztása mindig bonyolult feladat, amely egyensúlyt teremt a politikai hovatartozás, a földrajzi elhelyezkedés és a nemek között. Két európai diplomata szerint még ha Rutte kapja is meg a NATO-pozíciót, mielőtt az uniós vezetők megvitatják az európai vezetői posztokat, a vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy egy holland liberális nyerte el azt.
A hónap elején Iohannis a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, aki már bejelentette Rutte támogatását – előfordulhat, hogy ezen a találkozón született erről megállapodás. Azzal, hogy Iohannis kiszállt a vezető európai posztért folyó versenyből még a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt, némi jóindulatot szerezhet a nyugati szövetségesek részéről, amit a vezetői tárgyalások során felhasználhat – írja a brüsszeli portál.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
Brüsszelben több forgatókönyv is felmerült Iohannis számára. Az egyik lehetőség igen valószínűtlen:
Von der Leyenhez hasonlóan a román vezető is az Európai Néppárt (EPP), az EU legerősebb politikai csoportjának tagja. Iohannis erdélyi szászként németül is beszél, és több mint 10 éves államfői tapasztalattal rendelkezik. Románia az orosz befolyás elutasításában, Ukrajna támogatásában és az EU-ba való integrációban is példaértékűnek számít az EU-ban – vélekedik a Politico.
Ugyanakkor
– mondta egy, a román elnök gondolkodását jól ismerő tisztségviselő.
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
Iohannis számára felmerült egy másik lehetőség, hogy az Európai Bizottság védelmi biztosa legyen. Von der Leyen már jelezte, hogy jó lenne, ha egy kelet-európai politikus lenne ennek a jelenleg nem létező, de létrehozni kívánt tárcának az élén. A legtöbbet emlegetett név a posztra azonban a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, de mivel minden vezetői tisztségről szóló egyeztetés meglepetésekkel jár, a poszt még mindig Iohannisé lehet – mondta két másik uniós tisztségviselő a Politicónak.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!