EU-s posztra pályázik? Sokak szerint Iohannis NATO-ambíciói valójában csak alkualapot képeznek arra, hogy uniós tisztséget szerezzen
Növekszik a Klaus Iohannis román államfőre gyakorolt nyomás, hogy szálljon ki a NATO főtitkári tisztségéért zajló versenyből, ő pedig egy hónapon belül meg is teszi ezt – állítja a Politico a katonai szövetséghez közel álló forrásokra hivatkozva.
2024. május 29., 18:192024. május 29., 18:19
Mindennek apropóját az adja, hogy csütörtökön Prágában ülnek össze a tagállami külügyminiszterek, hogy meghatározzák a júliusban esedékes washingtoni csúcstalálkozó napirendjét. A Politico szerint a színfalak mögött
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Jelen állás szerint Románia mellett csupán egy ország jelezte, hogy „örül” Iohannis indulásának: Magyarország, amely már többször is jelezte, hogy nem támogatja a leköszönő holland miniszterelnök, Mark Rutte főtitkárrá választását, miután az korábban úgy fogalmazott, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Igaz, ez nem elegendő, hiszen a leköszönő Jens Stoltenberg utódjának megválasztásához egyhangú döntés szükséges. Miközben a NATO külügyminiszterei csütörtökön és pénteken Prágában találkoznak, félő, hogy ha Iohannis nem lép vissza záros határidőn belül, a NATO következő főtitkárának kiválasztása a június 6-9-i európai választások után az EU vezetői posztjaiért folyó háttérmanőverek részévé válhat.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöksége, valamint az EU diplomáciai vezetői posztja is „kiadó”, és a 27 uniós ország is pályázik a kívánt uniós biztosi tárcákra. Most már a NATO vezetése is része a paklinak. „Most először a NATO is része a csomagnak. Hivatalosan nem, de nem hivatalosan igen” – mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő.
„Nincs ilyen nyomás, hogy vonja vissza a jelöltségét. Ez az elnöki adminisztráció hivatalos válasza” – közölte az irodája a Politiconak küldött e-mailben.
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
A vezetői pozíciók elosztása mindig bonyolult feladat, amely egyensúlyt teremt a politikai hovatartozás, a földrajzi elhelyezkedés és a nemek között. Két európai diplomata szerint még ha Rutte kapja is meg a NATO-pozíciót, mielőtt az uniós vezetők megvitatják az európai vezetői posztokat, a vezetőknek figyelembe kell venniük, hogy egy holland liberális nyerte el azt.
A hónap elején Iohannis a Fehér Házban találkozott Joe Biden amerikai elnökkel, aki már bejelentette Rutte támogatását – előfordulhat, hogy ezen a találkozón született erről megállapodás. Azzal, hogy Iohannis kiszállt a vezető európai posztért folyó versenyből még a júliusi NATO-csúcstalálkozó előtt, némi jóindulatot szerezhet a nyugati szövetségesek részéről, amit a vezetői tárgyalások során felhasználhat – írja a brüsszeli portál.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
Brüsszelben több forgatókönyv is felmerült Iohannis számára. Az egyik lehetőség igen valószínűtlen:
Von der Leyenhez hasonlóan a román vezető is az Európai Néppárt (EPP), az EU legerősebb politikai csoportjának tagja. Iohannis erdélyi szászként németül is beszél, és több mint 10 éves államfői tapasztalattal rendelkezik. Románia az orosz befolyás elutasításában, Ukrajna támogatásában és az EU-ba való integrációban is példaértékűnek számít az EU-ban – vélekedik a Politico.
Ugyanakkor
– mondta egy, a román elnök gondolkodását jól ismerő tisztségviselő.
Klaus Iohannis román elnök is esélyes lehet az Európai Bizottság elnöki tisztségének elnyerésére abban az esetben, ha a jelenlegi elnök, Ursula von der Leyen nem nyer újabb mandátumot – írja a Politico.
Iohannis számára felmerült egy másik lehetőség, hogy az Európai Bizottság védelmi biztosa legyen. Von der Leyen már jelezte, hogy jó lenne, ha egy kelet-európai politikus lenne ennek a jelenleg nem létező, de létrehozni kívánt tárcának az élén. A legtöbbet emlegetett név a posztra azonban a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski, de mivel minden vezetői tisztségről szóló egyeztetés meglepetésekkel jár, a poszt még mindig Iohannisé lehet – mondta két másik uniós tisztségviselő a Politicónak.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszire erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!