Támogatóra lelt. Recep Tayyip Erdogan török elnök (balra) kedves barátjának nevezte Mark Rutte holland kormányfőt múlt heti isztambuli megbeszélésükön
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
2024. április 29., 18:082024. április 29., 18:08
2024. április 29., 19:292024. április 29., 19:29
A holland ANP és a török Anadolu hírügynökség arról számolt be, hogy Hollandia ügyvezető miniszterelnökének pénteki isztambuli látogatása során sikerült meggyőznie Recep Tayyip Erdogan török elnököt arról, hogy őt támogassa az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) vezetői tisztségének megszerzésében. Erdogan álláspontját a török külügyminisztérium egyik diplomatája, továbbá NATO -illetékesek is megerősítették a Reutersnek. Később Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője megerősítette: hazája értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának.
Jens Stoltenberg, a nemzetközi katonai szövetség jelenlegi főtitkára októberben válik meg a poszttól. A román elnök március 12-én jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. A katonai szervezet 32 tagállama közül eddig 28 ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – egyértelművé tette, hogy Mark Ruttét támogatja a posztra. Szlovákia és Magyarország azonban nem támogatja a holland miniszterelnököt, Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt azzal indokolta, hogy Rutte korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot. Szlovákia sem támogatja Ruttét.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Néhány héttel ezelőtt Iohannis értésre adta, hogy kitart a főtitkári tisztség megpályázása mellett. Amikor újságírók arról faggatták, hogy szándékában áll-e visszalépni a jelöltségtől vagy esetleg más uniós tisztségről tárgyalni, miután több jelentős NATO-tagország is bejelentette, hogy Mark Rutte holland miniszterelnököt támogatja a főtitkári posztra, a román államfő közölte: nem áll szándékában sem visszalépni, sem másról tárgyalni. Iohannis úgy véli, „nincs jelentősége annak”, hogy a jelölését hány tagállam támogatja. „Konszenzus nélkül semmilyen döntés nem születhet” – emlékeztetett az elnök.
A NATO főtitkárának megválasztásához egyhangú szavazás szükséges, vagyis ha egy tagállam nem támogat egy jelöltet, akkor kerülhet a vezetői tisztségbe.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője a Krónikának korábban úgy értékelte a helyzetet, hogy Klaus Iohannis nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet, amely révén a keleti tagállamok is kaphatnak egy nem túl jelentős „csontot”. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy Iohannis és bejelentett ellenfele, Mark Rutte is csupán „műnyúl”, és kettejük összecsapásából egy nevető harmadik kerül ki „kompromisszumos” jelöltként.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
{K3}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!