Fotó: Facebook/Traian Băsescu
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
2024. április 29., 08:592024. április 29., 08:59
„Amennyire én ismerem az eljárásokat és a gyakorlatot, a NATO-ban nincs esélye” – szögezte le vasárnap este a Difi 24 hírcsatornának nyilatkozva.
A volt államfő szerint
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
„Egy pozíció kizárt: az Európai Parlament elnökének pozíciója. Marad három, ott van Franciaország, Németország, Hollandia, a nagy befizetők, mit kezd velük? Nehéz feltételezni, hogy a három pozícióból egy Romániának jut” – hangsúlyozta Băsescu.
Emlékeztetett: az EPP már bejelentette, hogy Ursula von der Leyent támogatja.
„Sok sikert kívánok neki, de félelmetes diplomáciai csatát kell vívnia ahhoz, hogy a három elérhető pozíció egyikét megkapja. Minden valószínűség szerint az EPP marad a legnagyobb párt, lehetőségük nyílik megtartani az Európai Bizottság elnöki posztját, és már bejelentették Ursula von der Leyen-t, mint opciót. (…) Ha engem kérdeznek, én nem szavaznék rá, az oltóanyag-sztori és a Green Deal-sztori miatt” – magyarázta Traian Băsescu.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Mint arról beszámoltunk, Iohannis nagy meglepetést okozva jelentette be, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért – mindezt úgy, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már jelezte: Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt támogatja a tisztség elnyerésében.
A volt államfő „kiosztotta” a lehetséges elnökjelölteket is: mint mondta, ha Marcel Ciolacu kormányfő, a PSD elnöke, Nicolae Ciucă PNL-elnök vagy Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese közül kell majd választani, akkor ő inkább otthon marad.
Klaus Iohannis szerdán kijelentette, hogy nem áll szándékában visszalépni a NATO-főtitkári jelöltségtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!