Elnöki dicséret, baloldali bírálat Orbán Viktornak

A magyar miniszterelnök az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén elmondott beszédében összegezte a június 30-án zárult magyar elnökség eredményeit. Hangsúlyozta, hogy amíg a görög válságra nem sikerül megoldást találni – csak néhány hetes vagy néhány hónapos időnyerésre futja –, addig az Unió nem lesz képes erős közösség benyomását kelteni. Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az Unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel.

Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.  A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nemcsak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, amelyben kifejti, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.

Barroso elégedett, a szocialisták nem

Az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője szerint jó eredménnyel zárt a magyar EU-elnökség. A szocialisták viszont bírálatot fogalmaztak meg a vitában, elsősorban a magyar média- és az alaptörvény miatt. José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását – vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését –, a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az „arab tavasz” demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását.

Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. „Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek” – figyelmeztetett Joseph Daul.  „Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint egyes belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített” – összegezte véleményét Joseph Daul.

A szocialisták frakcióvezető-helyettese, Hannes Swoboda üdvözölte a romastratégia elfogadását, bírálta viszont a magyar médiatörvényt és az új alaptörvényt. Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek képviselőcsoportjának vezetője szerint a magyar elnökség tisztviselői szép munkát végeztek, Orbán Viktor viszont szerinte egy olyan politikus, aki „rombolja Európát”.

Orbán: Cohn-Bendit a demokrácia ellen lázadt

Orbán Viktor mindezekre reagálva hangsúlyozta, hogy hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert „az EU-t állandóan meg kell reformálni”.  Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz – fogalmazta meg. Leszögezte azt is: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek, és mit nem tehetnek a magyarok.

Előzőleg a vitában Nigel Farage brit euroszkeptikus EP-képviselő az euroszkeptikus mozgalom „titkos fegyvereként” méltatta a magyar kormányfőt. Daniel Cohn-Benditnek, aki az Unió rombolásával vádolta Orbánt, a miniszterelnök azt válaszolta: Magyarországon ő akkor tudja növelni Európa támogatottságát, ha világossá teszi, hogy az EP zöldpárti frakcióvezetője „nem mondhatja meg, mit tehetünk, és mit nem”. Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen.