
Benjámin Netanjahu
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
2024. november 21., 17:232024. november 21., 17:23
2024. november 21., 19:002024. november 21., 19:00
A közlemény szerint az elfogatóparancsot emberiesség elleni és háborús bűncselekmények miatt adták ki, amelyeket az izraeli kormányfő és védelmi minisztere „legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között” követett el.
Kiemelték:
Alapos okkal feltételezhető, hogy az érintettek büntetőjogi felelősséget viselnek a polgári lakosság elleni támadás szándékos irányításával elkövetett háborús bűncselekményért is – írták. Megállapítható, hogy az állítólagos emberiesség elleni bűncselekmények a gázai polgári lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezték – tették hozzá.
Közölték továbbá: az ügyben eljáró kamara úgy ítélte meg, alapos okkal feltételezhető, hogy
beleértve az élelmiszert, a vizet, a gyógyszereket és az orvosi felszereléseket, valamint az üzemanyagot és az áramot, legalább 2023. október 8. és 2024. május 20. között.
Az érintettek nem segítették elő a segítségnyújtást minden rendelkezésükre álló eszközzel, sőt, „szerepet játszottak a humanitárius segítségnyújtás akadályozásában, megsértve ezzel a nemzetközi humanitárius jogot”. Akadályozták a humanitárius szervezetek azon képességét is, hogy élelmiszerrel és más alapvető árukkal lássák el a gázai rászoruló lakosságot. Az érintettek a vádak szerint a gázai polgári lakosságot politikai és nemzeti alapon vették célba. A szándékosan civilek ellen irányuló támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – húzták alá.
Közölték továbbá:
Az illetékes kamara azonban úgy döntött, hogy közzéteszi azokat, „mivel úgy tűnik, hogy az elfogatóparancsokban tárgyalthoz hasonló cselekmények továbbra is zajlanak”. A kamara továbbá úgy véli, az áldozatok és családjaik érdeke, hogy tudomást szerezzenek az elfogatóparancsok létezéséről – írták.
Tájékoztattak arról is, hogy a határozat az ügyészség május 20-án benyújtott, elfogatóparancs kiadása iránti kérelmét követi, miután az eljáró kamara elutasította Izraelnek a kérelem megsemmisítése iránti beadványát. Az izraeli beadványra utalva megjegyezték: nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, mivel a bíróság gyakorolhatja azt a palesztin területeket, Gázát és Ciszjordániát – beleértve Kelet-Jeruzsálemet is – érintő jogköre alapján. Ezenkívül az államok nem jogosultak a bíróság joghatóságának vitatására az elfogatóparancs kibocsátása előtt – tették hozzá.
„A Nemzetközi Büntetőbíróság antiszemita döntése egy modern Dreyfus-perrel azonos – és ez is úgy fog véget érni, mint az” – utalt a kormányfő a tizenkilencedik századi Franciaországban lezajlott eljárásra, amelyben egy zsidó katonatisztet, Alfred Dreyfust alaptalanul vádoltak meg hazaárulással.
„Nincs igazságosabb Izrael Gázában, 2023. október 7. óta vívott háborújánál, amely azután tört ki, hogy a Hamász terrorszervezet gyilkos támadást indított, és végrehajtotta a zsidó nép ellen a holokauszt óta a legnagyobb mészárlást” – áll Netanjahu hivatalának közleményében. „Olyan korrupt legfőbb ügyész hozta meg a döntést, aki a bőrét igyekszik menteni az ellene szóló súlyos szexuális zaklatási vádak miatt, és olyan elfogult bírák, akiket az Izrael elleni antiszemita gyűlölet hajt” – tették hozzá.
– tette hozzá a kormányfő hivatala.
„Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem enged a nyomásnak, nem retten vissza, és nem hátrál meg mindaddig, amíg Izrael el nem éri a hadjárat elején kitűzött összes háborús célját”– zárult a kormányfői közlemény.
Az izraeli politikai paletta legtöbb pártja, a jobboldal, a centrum és a baloldal is felsorakozott a hágai döntéssel szemben. „Elítélem a hágai bíróság döntését, Izrael védi magát a terrorszervezetekkel szemben, melyek megtámadták, gyilkolták és megerőszakolták polgárait. Ezek az elfogatóparancsok a terrorizmus megjutalmazását jelentik” – közölte a parlamenti ellenzék és az ellenzéki centrista Van Jövő párt vezetője, Jaír Lapid. Jaír Golan, a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Párt elnöke szégyenteljesnek nevezte a hágai végzést. „Izraelnek joga volt és mindig is lesz megvédeni magát ellenségeinkkel szemben” – közölte a baloldali politikus.

Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.

Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!