Nem marad adós. Netanjahu szerint nem maradnak büntetlenül azok, akik dróntámadást intéztek a háza ellen
Fotó: Benjamin Netanjahu/Facebook
Válaszcsapással fenyegette meg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a libanoni Hezbollah terrorszervezetet, miután az szombaton az egyik háza ellen intézegt dróntámadást Izraelben.
2024. október 20., 12:162024. október 20., 12:16
A kormányfő elítélte „Irán szövetségeseit”, akik megpróbálták meggyilkolni a feleségével együtt.
Kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadás után.
„Ez nem fog visszatartani engem és Izraelt attól, hogy folytassuk az ellenségeink elleni küzdelmet, hogy generációkon át biztosítsuk biztonságunkat. Azt mondom az irániaknak és társaiknak a gonosz tengelyében: aki bántja Izrael polgárait, nagy árat fog fizetni érte.
– szögezte le.
A Heszbollah Libanonból dróntámadást intézett Benjamin Netanjahu miniszterelnök háza ellen a Földközi-tenger partján fekvő Cézárea városban izraeli kormányzati források szerint.
A Hezbollah szombat déli állítása szerint éjfél óta rakétákkal tizenegy támadást intézett izraeli katonai célpontok ellen. Észak-Izraelben több rakétát elfogtak, de egy lakóházba csapódott – közölte a rendőrség. Az izraeli mentők szerint Észak-Izraelben egy ember meghalt és legkevesebb kilencen megsebesültek.
Az izraeli hadsereg vasárnap kora reggel figyelmeztetést adott ki a libanoni főváros, Bejrút déli külvárosainak lakói számára, amelyben felszólította őket, hogy hagyják el otthonaikat.
A libanoni egészségügy-minisztérium szerint szombaton legkevesebb két ember halt meg egy izraeli légicsapásban a Bejrúttól északra fekvő többségében keresztények lakta Dzsuníje város közelében.
Libanonban az egészségügy-minisztérium szerint a konfliktus óta mintegy kétezer-négyszáz ember halt meg, többségük szeptemberben. Az izraeli hatóságok szerint Észak-Izraelben és a megszállva tartott Golán-fennsíkon ötvenkilencen haltak meg.
Jahíja Szinvár, a Hamász vezetőjének szerdai megölése ellenére szombaton folytatódtak a Gázai övezet elleni támadások.
Izrael fokozta a támadást az észak-gázai Dzsabalíja kórházai ellen, ahol helyi lakosok és egészségügyi tisztségviselők szerint az izraeli erők lakóházakat bombáztak, és megakadályozták az orvosi eszközök, illetve élelmiszerszállítások bejutását.
A Hamászhoz közel álló gázai Polgári Védelem szóvivője, Mahmúd Baszal szerint több mint négyszázan haltak meg két hét alatt a Gázai övezet északi részében, az áldozatok között nők, gyermekek és idősek is vannak.
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) védelmi miniszterei és az európai diplomácia vezetője szombaton Nápolyban követelték, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), amely
Olaszország, a G7 soros elnöke a szombati találkozó napirendjére a közel-keleti válságot, az ukrajnai háborút és az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonsági helyzetét tűzte ki.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada és Olaszország védelmi miniszterei megvitatták a Hezbollah elleni hadműveletet és a gázai légicsapásokat. A tanácskozáson jelen volt Mark Rutte, a NATO főtitkára és Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője is. Utóbbi egy sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Jahíja Szinvárnak, az Hamász vezetőjének, a 2023. október 7-i Izrael elleni támadás kitervelőjének a halála „új perspektívát nyit” a tűzszünet, a túszok kiszabadulása előtt, és megnyitja a kaput a nagyobb humanitárius segítség előtt is.
A tanácskozás után kiadott közös közleményben
Josep Borrell az UNIFIL mandátumának a megerősítését szorgalmazta. A reform mikéntjére nem tért ki, ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának a döntésére van szükség – emlékeztetett.
A hét legfejlettebb ipari ország védelmi miniszterei a humanitárius segítség jelentős és tartós növelését kérték a Hamász és Izrael közötti háború miatt súlyos élelmiszerválságban szenvedő Gázai övezet részére. A közös közleményben támogatták az azonnali gázai tűzszünetet, valamennyi túsz elengedését és kétállami megoldáshoz vezető tartós utat.
Titkos amerikai dokumentumok szivárogtak ki Izrael Irán ellen tervezett válaszcsapásáról
Az Egyesült Államok vizsgálatot indított az Irán elleni izraeli megtorló tervekről szóló, szigorúan titkos amerikai hírszerzési információk kiszivárogtatása ügyében – közölte három, az ügyet ismerő személy. A kiszivárogtatás „mélységesen aggasztó” – mondta egy amerikai tisztségviselő a CNN-nek.
Az október 15-i és 16-i keltezésű dokumentumok pénteken kezdtek el keringeni az interneten, miután a Middle East Spectator nevű fiók közzétette őket a Telegramon.
A dokumentumokat szigorúan titkosnak minősítették, és olyan jelölésekkel látták el őket, amelyek szerint csak az Egyesült Államok és szövetségesei láthatják őket: Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és az Egyesült Királyság.
A dokumentumokban az áll, hogy Izrael a jelek szerint előkészületeket tesz egy Irán elleni csapásra. Az egyik dokumentum, amelyet a Nemzeti Földrajzi Hírszerző Ügynökség állította össze, azt állítja, hogy a tervek szerint Izrael hadifelszerelést mozgat.
Egy másik dokumentum a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől származik, és az izraeli légierő levegő-föld rakétákkal kapcsolatos gyakorlatát vázolja fel, amelyről szintén azt feltételezik, hogy egy Irán elleni csapást készít elő.
Egy amerikai tisztségviselő szerint a vizsgálat azt firtatja, hogy ki férhetett hozzá az állítólagos Pentagon-dokumentumhoz. Bármilyen ilyen kiszivárogtatás automatikusan FBI-vizsgálatot eredményezne a Pentagon és az amerikai hírszerző ügynökségek mellett. Az FBI nem kívánt nyilatkozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!