
Fotó: MTI
2011. január 24., 09:102011. január 24., 09:10
Az uniós elnökséggel összefüggő kérdéseken kívül egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotása, az állampolgársággal kapcsolatos aktualitások és a Bethlen Gábor Alapról szóló tájékoztatás is szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága pénteki budapesti ülésének napirendjén. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára (képünkön) szerint a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára a Budapest által betöltött uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ebben rejlő adottságokkal élni tudjanak. „Gondolkodni kell abban az irányban is, hogy hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszer valósulhasson meg” – mutatott rá Németh Zsolt. Az autonómiastratégia megalkotásáról a fideszes politikus azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a határon túli magyar közösségek ebben jelölték meg a fő célkitűzésüket. Tájékoztatása szerint a magyar kormány arra fog törekedni, hogy olyan egységes autonómiakoncepciót alkosson, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országok sajátosságaira is. Újságírói kérdésre Németh Zsolt indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi magyar alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik, az államtitkár szerint a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkozik az Orbán-kormány.
Hasonlóképpen vélekedett a témáról Semjén Zsolt is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. „Nincs kétféle állampolgárság, az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni. Az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, példaként említve Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát vagy az EU-tagjelölt Horvátországot. Semjén emlékeztetett, hogy a Máért novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők közül csupán a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak. Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az ottani döntésekbe, a kormányfőhelyettes azt mondta: a pártot súlyának megfelelően kell kezelni, és nem gondolhatja komolyan senki, hogy el kellene venni a szavazati jogát valakitől, ha például Bajorországban dolgozik és ott fizet adót. „Ha azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, sőt az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössük a szavazati jog minden formáját” – szögezte le Semjén, hozzátéve: ha valaki nem lakik egy választókörzetben, értelemszerűen nem szavazhat a helyi jelöltre, de ettől még a pártok listáira voksolhatna.
Semjén szerint egyébként várhatóan március 15-e körül tehetik le az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői. A Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke sikertörténetként értékelte az egyszerűsített honosítást, szerinte az állampolgárság kiadása idén mindent „überel”. Eközben Wetzel Tamás miniszteri biztos a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy január 3-tól péntek délutánig 11 889 honosítási kérelem érkezett az illetékes magyar hivatalokhoz: hetente annyi, mint a tavalyi év egészében. Szabadkán, Csíkszeredában és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 47 külképviseleten is adtak már be kérelmet; az igényléseket körülbelül fele-fele arányban nyújtják be a külképviseleteken és Magyarország területén.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.