
Fotó: MTI
2011. január 24., 09:102011. január 24., 09:10
Az uniós elnökséggel összefüggő kérdéseken kívül egységes Kárpát-medencei autonómiastratégia megalkotása, az állampolgársággal kapcsolatos aktualitások és a Bethlen Gábor Alapról szóló tájékoztatás is szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottsága pénteki budapesti ülésének napirendjén. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára (képünkön) szerint a szomszédos államokban élő magyar közösségek számára a Budapest által betöltött uniós elnökség nagyon fontos lehetőségeket hordoz, és a magyar kormány azon dolgozik, hogy az ebben rejlő adottságokkal élni tudjanak. „Gondolkodni kell abban az irányban is, hogy hatékony uniós kisebbségvédelmi rendszer valósulhasson meg” – mutatott rá Németh Zsolt. Az autonómiastratégia megalkotásáról a fideszes politikus azt mondta, hogy az elmúlt húsz évben a határon túli magyar közösségek ebben jelölték meg a fő célkitűzésüket. Tájékoztatása szerint a magyar kormány arra fog törekedni, hogy olyan egységes autonómiakoncepciót alkosson, amely tekintettel van a nemzetközi példákra és az egyes országok sajátosságaira is. Újságírói kérdésre Németh Zsolt indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi magyar alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik, az államtitkár szerint a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkozik az Orbán-kormány.
Hasonlóképpen vélekedett a témáról Semjén Zsolt is, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: a választójog megadásának kérdése az év második felében kerülhet a kabinet elé, ez azonban személyes véleménye szerint nem függhet lakóhelytől, illetve attól, hogy fizet-e valaki adót vagy sem. „Nincs kétféle állampolgárság, az állampolgárságtól a szavazati jog elválaszthatatlan. Legalább a pártlistás szavazás tekintetében a szavazati jogot meg kell adni. Az uniós országok nagy része a határon túl élő nemzettársainak megadta az állampolgárságot és emellé szavazati jogot is biztosított valamilyen formában” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, példaként említve Romániát, Portugáliát, Olaszországot, Szlovákiát vagy az EU-tagjelölt Horvátországot. Semjén emlékeztetett, hogy a Máért novemberi ülésén feltette szavazásra a kérdést, s a résztvevők közül csupán a Lehet Más a Politika és a Magyar Szocialista Párt tartózkodott, a szervezetek egyhangúlag támogatták a szavazati jog megadását az állampolgárságot szerző határon túli magyaroknak. Az LMP azon véleményével kapcsolatban, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szóljon bele az ottani döntésekbe, a kormányfőhelyettes azt mondta: a pártot súlyának megfelelően kell kezelni, és nem gondolhatja komolyan senki, hogy el kellene venni a szavazati jogát valakitől, ha például Bajorországban dolgozik és ott fizet adót. „Ha azon az alapon vonnák el a szavazati jogot valakitől, mert nem fizet adót, akkor Magyarországon több millió embertől meg kellene vonni a voksolás lehetőségét, ami pedig nyilvánvalóan abszurditás. A szavazati jog és az adófizetés semmilyen összefüggésben nincs egymással, sőt az sem lenne helyes, hogy a lakóhelyhez kössük a szavazati jog minden formáját” – szögezte le Semjén, hozzátéve: ha valaki nem lakik egy választókörzetben, értelemszerűen nem szavazhat a helyi jelöltre, de ettől még a pártok listáira voksolhatna.
Semjén szerint egyébként várhatóan március 15-e körül tehetik le az állampolgársági esküt az egyszerűsített honosítási eljárás első kérelmezői. A Fidesszel együtt kormányzó Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke sikertörténetként értékelte az egyszerűsített honosítást, szerinte az állampolgárság kiadása idén mindent „überel”. Eközben Wetzel Tamás miniszteri biztos a Krónikát úgy tájékoztatta, hogy január 3-tól péntek délutánig 11 889 honosítási kérelem érkezett az illetékes magyar hivatalokhoz: hetente annyi, mint a tavalyi év egészében. Szabadkán, Csíkszeredában és Kolozsváron a legnagyobb az érdeklődés, de további 47 külképviseleten is adtak már be kérelmet; az igényléseket körülbelül fele-fele arányban nyújtják be a külképviseleteken és Magyarország területén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.