2013. január 06., 20:442013. január 06., 20:44
Az újság megszólaltatta Lengyel Lászlót, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosát, aki szerint az egyetem állami alapítású lenne, kormányhatározattal vagy törvénnyel jönne létre, de felmerül az MNT társalapítási státusa is. „Csak pótmegoldásként gondolkodunk alapítványi vagy egyéb (például katolikus egyetem) formában, de ebben az esetben a finanszírozáshoz szükség lenne egy Magyarországgal, esetleg egy Vatikánnal létrejövő, nemzetközi megállapodásra” – mondja az MNT illetékese.
Az egyetem alapját a két meglévő szabadkai felsőoktatási intézmény, a Műszaki Szakfőiskola és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, valamint annak oktatói csapata képezné, ezek integrálódnának az egyetembe. A karok mindegyikén lenne magyar nyelvű tanulmányi csoport, ezeken teljes egészében vagy nagyobb részt magyar nyelvű kurzusokat, tárgyakat oktatnának, de Lengyel László szerint fontos lenne szerb és angol nyelvű tantárgyak beiktatása is. Az oktatói erőforrások, valamint a káderszükségletek alapján az MNT a pedagógiai kar, a teológiai és humanisztikai kar, a műszaki kar, a mezőgazdasági kar, a jog- és államtudományi kar, valamint a művészeti akadémia létesítését tartja lehetségesnek, de a karokon kívül szükség lenne intézetek létrehozására is, például hungarológiai vagy kisebbségkutatási intézetre.
„A budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal a tárgyalások januárban kezdődnek, a tervünk 2-3 év alatt valósulhat meg” – mondta Lengyel László, aki szerint a Vajdaságból évente 350 diák megy el Magyarországra, így a szabadkai egyetemen 1200–2000 diák tanulhatna négy évfolyamon. Az MNT illetékese szerint ezzel nem lehet teljesen megállítani a vajdasági diákok külföldi továbbtanulását, de jobb feltételeket lehetne biztosítani azoknak, akik a Vajdaságban maradnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Látogatottsági adatok