Egy három mondatos bekezdést szán az amerikai külügy a magyar sérelmekre a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben

Jelentések szerint a helyi hatóságok nem hajtották végre azt a törvényt sem, amely előírja, hogy a legalább 20 százalékos kisebbségi lakossággal rendelkező településeken kétnyelvű útjelző táblákat kell elhelyezni.

Kitérnek a román állam által jogtalanul elvett ingatlanok helyzetére is. A dokumentum megállapítja:

Számos vita volt egyházi épületek és ingatlanok körül, amelyeket a román ortodox egyház a bírósági felszólítás ellenére sem adott vissza a görög katolikus egyháznak. A kormány nem tett hatékony lépéseket a II. világháború utáni kommunista kormány által elkobzott templomok visszaszolgáltatása érdekében.

Azt is megállapítja:

A törvény szerint a magántulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyekre a visszaélésszerű átruházás vélelme vonatkozott, de a vallási vagy közösségi tulajdonra nem. Sok esetben az ilyen ingatlanok állami tulajdonba való visszaélésszerű átruházását igazoló dokumentumok már nem léteztek. A vallási és nemzeti kisebbségek nem voltak jogosultak kártérítésre az államosított épületek lebontásáért – mutat rá a jelentés.

A külügyi dokumentum a korrupciós helyzetre is kitért.

Eszerint

A Transparency Internationalra hivatkozva megjegyzi, hogy a vámhatóságoknál és a rendőrségen belül is nagyfokú korrupcióról számoltak be. A megvesztegetés széles körben elterjedtnek tűnt a közszférában, különösen az egészségügyi ellátórendszerben.

Kiemelik: a média arról számolt be, hogy

többek között egy menedzser, hét orvos és három kórházigazgató ellen.

A jelentés kitér a korrupció miatt elítélt Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ügyére is, annak kapcsán, hogy a korábbi elöljáró anyósa és apósa megpróbálta megvesztegetni az egyik bírónőt, aki továbbra is tagja maradt az ítéletet meghozó bírói tanácsnak, miután feljelentést tett az ügyben, mivel azt mondta: képes megőrizni a pártatlanságát.