Borell szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát
Fotó: Josep Borell/Facebook
Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.
2023. június 29., 19:092023. június 29., 19:09
2023. június 29., 21:252023. június 29., 21:25
„Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé” – fogalmazott. A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is.
„Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére mintegy 30 ezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk” – szögezte le Borrell. Mint mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy az Európai Békekeretet, amelyből Kijev számára fegyvereket finanszíroznak, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében.
„Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is” – jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén jelen volt az uniós csúcstalálkozó elején, úgy nyilatkozott: a Wagner csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Hozzátette, hogy még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek „utórezgései”, ezért fontos, hogy az EU „megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!