
Borell szerint bármi is történik Oroszországban, az EU-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát
Fotó: Josep Borell/Facebook
Egyértelmű, hogy a múlt hét végi oroszországi események gyengítették az orosz elnök hatalmát, azonban egy gyengébb Vlagyimir Putyin még nagyobb veszélyt jelent – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagállamok vezetőinek találkozójára érkezve.
2023. június 29., 19:092023. június 29., 19:09
2023. június 29., 21:252023. június 29., 21:25
„Eddig Oroszországra azért tekintettük fenyegetésként, mert nagy katonai erőt vetett be Ukrajnában, most viszont a belső instabilitás miatt vált kockázati tényezővé” – fogalmazott. A Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadásával kapcsolatban Borrell elmondta: tisztázni kell, mi történt valójában, ki állt a felkelési kísérlet mögött, és számolni kell annak következményeivel is.
„Jó hír, hogy a tagállamok megegyeztek a békeeszköz 3,5 milliárd eurós pluszfinanszírozásában, és év végére mintegy 30 ezer ukrán katona kap majd kiképzést. Vizsgálgathatjuk, mi történik Oroszországban, mi lesz majd a Wagner csoporttal, de a legfőbb feladatunk az, hogy továbbra is Ukrajnát támogassuk” – szögezte le Borrell. Mint mondta, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie, hogy az Európai Békekeretet, amelyből Kijev számára fegyvereket finanszíroznak, állandóbb eszközzé alakítsa át az ország hosszú távú felfegyverzésének érdekében.
„Biztonsági kötelezettségvállalásokról beszélünk. Az én részemről ez azt jelenti, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásnak hosszú távúnak kell lennie, folytatódnia kell a háború után is” – jelentette ki, hozzátéve, hogy fontolóra kell venni egy ukrajnai védelmi alap létrehozását. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szintén jelen volt az uniós csúcstalálkozó elején, úgy nyilatkozott: a Wagner csoport hétvégi lázadása azt mutatja, hogy az orosz rendszeren belül megosztottságok vannak. Hozzátette, hogy még túl korai lenne végleges következtetéseket levonni a közelmúltbeli eseményekből, és még nem világos, hogy hány Wagner-alakulat hagyja el Oroszországot.
Hangsúlyozta, hogy a NATO-nak elsődleges feladata, hogy támogassa Ukrajnát, és kiemelte, hogy ehhez nagyon fontos az együttműködés az EU-val. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a lázadásnak még lehetnek „utórezgései”, ezért fontos, hogy az EU „megkettőzze Ukrajna támogatását, legyen szó katonai képességekről vagy pénzügyi támogatásról”.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
szóljon hozzá!