
Ciszjordániában is dúlnak a harcok, egyre több ház válik a földdel egyenlővé
Fotó: Videófelvétel/AFP
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra a veszélyre figyelmeztetett kedden, hogy Ciszjordánia – ahol az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti háború kezdete óta megnőtt az erőszak – „újabb Gázai övezetté válhat.
2024. szeptember 11., 08:442024. szeptember 11., 08:44
2024. szeptember 11., 08:472024. szeptember 11., 08:47
Izrael az elmúlt hetekben növelte a katonai műveletek számát az általa 1967 óta megszállva tartott Ciszjordániában, ahol a palesztinok és az izraeli telepesek közötti erőszakcselekmények szintén fokozódtak. „Egy újabb front van megnyílóban világos céllal: Ciszjordániát második Gázai övezetté változtatni, az erőszak fokozásával, a Palesztin Nemzeti Hatóságnak a legitimitásától történő megfosztásával, valamint a provokációk bátorításával, hogy erővel reagáljanak, nem félve attól, hogy közöljék a világgal: a konfliktus békés megoldásának egyetlen lehetséges módja Ciszjordánia és Gáza bekebelezése” – jelentette ki Josep Borrell.
„Ha nem történik fellépés, Ciszjordánia újabb Gázává válik. Gáza pedig újabb Ciszjordánia lesz, mivel telepesek csoportjai újabb telepeket készítenek elő” – hangoztatta aggodalmát Josep Borrell, sajnálkozását fejezve ki, hogy „a nemzetközi közösség ugyan bírál, átérez, felismer, de nehezen cselekszik”.
„A háborúzóknak egyáltalán nem áll érdekükben véget vetni a konfliktusnak” – vélte a politikus. Az EU adatai szerint a 2023-as esztendő rekordév volt a ciszjordániai izraeli telepek terjedésében, az elmúlt három évtizedben tavaly adták ki a legtöbb építési engedélyt. Ciszjordániában mintegy 490 ezer izraeli telepes él hárommillió palesztin mellett. A nemzetközi jog szerint az izraeli telepépítés illegális, és a palesztinok szerint ez a kétállami megoldás legfőbb akadálya. A gázai háború kezdete óta izraeli katonák, illetve telepesek legkevesebb 662 palesztint öltek meg a palesztin egészségügy-minisztérium adatai szerint. Legkevesebb 23 izraeli – közöttük katonák – haltak meg palesztin támadásokban hivatalos izraeli adatok szerint.
Közben a Gázai övezetben is dúlnak a harcok:
Az izraeli hadsereg közlése szerint a célpont a palesztin övezetet irányító, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseinek egyik központja volt. A támadó helikopter „magas rangú terroristákra sújtott le, akik a Hán-Júnisz melletti humanitárius zónában létesített parancsnoki központból tevékenykedtek” – áll a közleményben. Hozzátették, hogy a „gázai terrorcsoportok továbbra is rendszeresen polgári és humanitárius létesítményeket használnak ki izraeliek elleni terrorakciókhoz”.
Palesztin részről tagadták, hogy a támadás helyszínén palesztin fegyveresek tartózkodtak. A Gázai övezet katasztrófavédelmi hatósága szerint 20-40 sátor megsemmisült. Az izraeli hadsereg hétfőn megállított egy humanitárius szállítmányt is a Gázai övezet északi részében, szintén arra hivatkozva, hogy értesülései szerint a konvojban „palesztin gyanúsítottak” tartózkodnak. Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete (UNRWA) szerint az ellenőrök ENSZ-alkalmazottakat is fenyegettek, és a világszervezet képviseletéhez tartozó járművekben tettek kárt. A közlés szerint csak közel 8 óra vizsgálódás után engedték tovább a kocsioszlopot.

Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.

Az izraeli hadsereg újabb hat, a fogságban megölt izraeli túsz holttestét találta meg és szállította szombat éjjel Izraelbe – közölte egy katonai szóvivő. Izraelt megrázta az újabb tragédia, de sokan a kormányt hibáztatják a túszalku elmaradásáért.
Washingtonban fogadta Donald Trump amerikai elnök kínai kollégáját, Hszi Csin-pinget, aki az ENSZ Közgyűlésére érkezett az Egyesült Államokba.
Romániában a gáztárolók feltöltöttségi szintje az év végére megközelítőleg 90 százalékra fog emelkedni, ami meghaladja az európai átlagot – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
szóljon hozzá!