
Fotó: Forrás: Twitter/@LordRassveta
Az ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén a szavazók 93,11 százaléka, a szakadár Luhanszki Népköztársaságban 98,42 százaléka, a Donyecki Népköztársaságban a 99,23 százaléka, Herszon megyében pedig 87,05 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson.
2022. szeptember 28., 07:572022. szeptember 28., 07:57
2022. szeptember 28., 09:422022. szeptember 28., 09:42
Ezeket az adatokat közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján. A részvételi arány a referendumon, az oroszországi szavazóhelyiségek adatait is beleértve a donyecki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporizzsjai régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.
Az öt napon át tartó népszavazás négy napig - a helyi hatóságok biztonsági megfontolásai miatt - mozgóurnás volt, az ötödik napon pedig szavazóhelyiségekben lehetett személyesen voksolni. Oroszországban a menekültek mindvégig választóhelyiségben nyilváníthatták ki akaratukat. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.
Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát.
A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.
A TASZSZ szerint a választásokat Oroszországén kívül öt kontinens 45 országának képviselői követték figyelemmel és mindannyian elismerték a népszavazás nyitottságát és magasszintű szervezését. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.

Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én – egy nappal a Donyec-medencei, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyei népszavazás meghirdetése után – kijelentette, hogy Oroszország támogatni fogja e régiók lakóinak döntését, amelyet a szavazáson fognak meghozni. Oleg Zacepa jogász, a szentpétervári választási bizottság elnökhelyettese és orosz megfigyelő a TASZSZ-nak azt mondta, a csatlakozási eljárás a népszavazás eredményének megállapítása után azzal folytatódik, hogy az érintett régiók felvételi kérelmet küldenek az orosz elnöknek. Ezt követően kerül az orosz parlament elé az erre vonatkozó, valamint a csatlakozási nemzetközi megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezet. Zacepa szerint az integráció folyamata egy-két évig is eltarthat. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!