
Fotó: Facebook/ CGTN Africa
A NATO és tagállamai nem ismerik el és soha nem is fogják elismerni a Krím-félsziget annektálását, az orosz erők által elfoglalt ukrán területeken pénteken kezdődő „színlelt népszavazásnak” nincs legitimitása, és sérti az ENSZ Alapokmányát – jelentette ki az észak-atlanti katonai szervezet pénteken.
2022. szeptember 23., 15:162022. szeptember 23., 15:16
A NATO közleményében aláhúzta: a lehető leghatározottabban elítéli a luhanszki, a donyecki és a herszoni, az orosz hadsereg által részben ellenőrzött ukrán régiókban az Oroszországhoz csatlakozásról kezdett népszavazásokat.
„Ezek a területek Ukrajna részét képezik. A NATO-szövetségesek nem fogják elismerni jogtalan és törvénytelen annektálásukat. Területszerzés fenyegetésből vagy erőszak alkalmazása által nem tekinthető jogszerűnek. Felszólítjuk ezért az összes államot, hogy utasítsák el Oroszország hódítási kísérleteit” – fogalmaztak.
Oroszország teljes felelősséggel tartozik a háborúért, azért a mérhetetlen szenvedésért, amelyet agressziója az ukrán nép számára okoz. Oroszország kezében van a döntés lehetősége, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkvának azonnal le kell állítania a háborút, és ki kell vonulnia Ukrajnából – húzták alá.
Közölték továbbá, a NATO-szövetségesek továbbra is készek politikai és gyakorlati támogatást nyújtani az Oroszország agressziójával szemben honvédő háborúba kényszerült Ukrajnának.
Végezetül emlékeztettek: a NATO védekezésre berendezkedett szövetség, mely továbbra is békére, biztonságra és stabilitásra törekszik az egész euró-atlanti térségben. Ugyanakkor kiáll minden szövetséges ország területének védelme mellett – tették hozzá.
Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán – szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Öt napig tartó népszavazás kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!