Fotó: Ukrán külügyminisztérium
Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.
2022. szeptember 20., 19:242022. szeptember 20., 19:24
„A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét” ” írta a miniszter a Twitteren.
Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, „bármit is mondjon Oroszország”.
– közölte kedden a két délkelet-ukrajnai szakadár és az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai régió kormányzata.
A Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája hétfőn kezdeményezte a saját regionális vezetőjénél a referendum kiírását. Kedden hasonló kezdeményezést tettek a dél-ukrajnai Herszon megyében is, és ugyanezen a napon a zaporizzsjai Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom egy melitopoli lakossági fórumon ugyanilyen kéréssel fordult Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alatt álló részének vezetőjéhez.
Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője azzal a kéréssel fordult Vlagyimir Putyinhoz, hogy a népszavazás pozitív eredménye esetén az entitás gyorsított eljárással válhasson az Oroszországi Föderáció jogalanyává. Pusilin szerint az „újraegyesülést”, amely szerinte „a történelmi igazságosság helyreállítását” jelenti, „sok millió orosz várja”.
„A tartós béke, a rend fenntartása és a stabil jövő biztosítása a gyerekeink számára csakis az Oroszországi Föderációval együtt lehetséges” – mondta Szaldo.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke kijelentette, hogy ha a Donyec-medence régiói „közvetlen akaratnyilvánításukon” úgy döntenek, hogy Oroszországhoz kívánnak csatlakozni, akkor az orosz parlament támogatni fogja ebben őket.
Andrej Turcsak, az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország főtanácsának titkára azt mondta, hogy „egy tisztességes és nyílt referendum” szerinte egyszer s mindenkorra rögzítené de jure azt, ami de facto már megvalósult: a Donyec-medence és a „felszabadított területek” Oroszországhoz tartoznak.
Az Ukrajnában maradást a válaszadók 1-2 százaléka, a luhanszki régióban pedig 0 százalék támogatja a felmérés szerint.
A felmérést minden régióban telefonon végezték, mindenhol mintegy ezerfős mintán. Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán - szintén az ott megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
A Jevropejszka Pravda szerint Edgars Rinkevics lett külügyminiszter arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az Oroszországi Föderáció tervezett „álreferendumaira” új szankciókkal válaszoljon és adjon további fegyvereket Ukrajnának.
Népszavazás mielőbbi kiírására szólította fel saját regionális vezetőjét hétfőn mind a délkelet-ukrajnai szakadár Luhanszki Népköztársaság, mind a Donyecki Népköztársaság társadalmi kamarája az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!