
2013. január 14., 13:572013. január 14., 13:57
Cameron a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: Nagy-Britannia „természetesen nem omlana össze” az EU-n kívül sem, de kereskedőnemzetként azt diktálják érdekei, hogy az uniós egységes piac része maradjon.
Az interjúban a konzervatív párti kormányfő ugyanakkor közölte azt is: bízik abban, hogy egyezségre tud majd jutni az EU-val az új viszonyrendszerről, és ehhez fogja kérni a brit választók „beleegyezését”.
Cameron - tartva magát az e kérdésben eddig folytatott kommunikációs stratégiájához - továbbra sem ejtette ki a „népszavazás” szót, csak annyit mondott, hogy a választókat „egyértelmű módon” kérdezik majd meg.
A brit kormányfő azt sem írta körül, hogy pontosan milyen változtatásokra törekszik az unióhoz fűződő viszonyban, de korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan ismét utalást tett arra, hogy az EU-nak átadott egyes szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését” szeretné elérni, emellett „bürokratikusnak” tartja az EU gazdasági szabályozó mechanizmusát.
Hozzátette: Nagy-Britanniának „jelentős tagdíjat fizető klubtagként” minden joga megvan ahhoz, hogy a szabályok módosítását kérje.
Cameron több korábbi nyilatkozatában is - szintén részletek és a referendum szó kiejtése nélkül - ígéretet tett arra, hogy a brit választóknak lesz alkalmuk „valós döntésre” Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatairól. A Konzervatív Párt erőteljesen EU-szkeptikus parlamenti jobbszárnya azonban ennél jóval egyértelműbb kötelezettségvállalást követel arra, hogy a kormány népszavazást ír ki közvetlenül a brit EU-tagság jövőjéről.
David Cameron ugyanakkor többször értésre adta, hogy nem támogat egy ilyen jellegű - a brit politikai zsargonban „in or out” (kilépni vagy maradni) néven meghonosodott - referendum-változatot.
A brit EU-tagság jövőjéről folyó belpolitikai vita az utóbbi időszakban ismét fellángolt, és nemzetközivé is szélesedett.
Különösen nagy feltűnést keltett Philip Gordonnak, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkárának múlt heti londoni nyilatkozata, amelyben az amerikai külügyi illetékes nyíltan az Egyesült Államok aggályainak adott hangot a brit-EU viszonyrendszerről rendezendő esetleges népszavazás lehetősége miatt.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.