
2013. január 14., 13:572013. január 14., 13:57
Cameron a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: Nagy-Britannia „természetesen nem omlana össze” az EU-n kívül sem, de kereskedőnemzetként azt diktálják érdekei, hogy az uniós egységes piac része maradjon.
Az interjúban a konzervatív párti kormányfő ugyanakkor közölte azt is: bízik abban, hogy egyezségre tud majd jutni az EU-val az új viszonyrendszerről, és ehhez fogja kérni a brit választók „beleegyezését”.
Cameron - tartva magát az e kérdésben eddig folytatott kommunikációs stratégiájához - továbbra sem ejtette ki a „népszavazás” szót, csak annyit mondott, hogy a választókat „egyértelmű módon” kérdezik majd meg.
A brit kormányfő azt sem írta körül, hogy pontosan milyen változtatásokra törekszik az unióhoz fűződő viszonyban, de korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan ismét utalást tett arra, hogy az EU-nak átadott egyes szuverenitási hatáskörök „hazatelepítését” szeretné elérni, emellett „bürokratikusnak” tartja az EU gazdasági szabályozó mechanizmusát.
Hozzátette: Nagy-Britanniának „jelentős tagdíjat fizető klubtagként” minden joga megvan ahhoz, hogy a szabályok módosítását kérje.
Cameron több korábbi nyilatkozatában is - szintén részletek és a referendum szó kiejtése nélkül - ígéretet tett arra, hogy a brit választóknak lesz alkalmuk „valós döntésre” Nagy-Britannia és az EU jövőbeni kapcsolatairól. A Konzervatív Párt erőteljesen EU-szkeptikus parlamenti jobbszárnya azonban ennél jóval egyértelműbb kötelezettségvállalást követel arra, hogy a kormány népszavazást ír ki közvetlenül a brit EU-tagság jövőjéről.
David Cameron ugyanakkor többször értésre adta, hogy nem támogat egy ilyen jellegű - a brit politikai zsargonban „in or out” (kilépni vagy maradni) néven meghonosodott - referendum-változatot.
A brit EU-tagság jövőjéről folyó belpolitikai vita az utóbbi időszakban ismét fellángolt, és nemzetközivé is szélesedett.
Különösen nagy feltűnést keltett Philip Gordonnak, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkárának múlt heti londoni nyilatkozata, amelyben az amerikai külügyi illetékes nyíltan az Egyesült Államok aggályainak adott hangot a brit-EU viszonyrendszerről rendezendő esetleges népszavazás lehetősége miatt.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.