
Fotó: MTI
Ausztria kancellárja szerint az uniós támogatások, például a strukturális alapok csökkentésével kellene büntetni azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók elfogadni az Európai Bizottság által megszabott menekültkvótákat. Werner Faymann ezt egy hétvégi lapinterjúban vetette fel, amelyben élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt Magyarország menekültpolitikája miatt. Budapest visszautasította Faymann szavait, Bukarest pedig leszögezte: kitart a kötelező kvóta elutasítása mellett.
2015. szeptember 13., 18:442015. szeptember 13., 18:44
2015. szeptember 14., 19:562015. szeptember 14., 19:56
Feszültnek ígérkezik az Európai Unió tagállamai belügyminisztereinek rendkívüli tanácskozása, amelyet ma rendeznek Brüsszelben a migrációs válság miatt. A megbeszélések középpontjában az a kvótarendszer áll majd, amelynek alapján a menedékkérőket szét lehetne osztani a tagállamok között; ez alapján Romániának például 6300 bevándorlót kellene befogadnia. A témában kialakult nézeteltérések fényében megtörténhet, hogy a minisztereknek nem sikerül dűlőre jutniuk, ez esetben rendkívüli uniós csúcsot hívhatnak össze a közeljövőben. Ennek már csak azért is nagy az esélye, mivel Werner Faymann osztrák kancellár a hét végén szankciókat szorgalmazott ama uniós tagállamok ellen, amelyek elutasítják a menekültkvótát.
A politikus a Der Spiegel című német hírmagazin szombati számában közölt interjúban úgy vélekedett: amennyiben a kvóták ellenzői nem hajlandóak kompromisszumra, meg kell próbálni minősített többséggel elfogadtatni a kezdeményezést, és „el kell gondolkodni szankciókról\", például támogatáscsökkentésről a strukturális alapok esetében, amelyek forrásaiból szerinte mindenekelőtt a kelet-európai tagállamok profitálnak.
„Minden összefügg mindennel\" – jegyezte meg arra a felvetésre, hogy a kelet-európai tagállamok szerint a két ügynek nincs köze egymáshoz. Faymann hozzátette: joggal sújtják büntetéssel a stabilitási és növekedési paktum előírásait megsértő tagállamokat, és ehhez hasonlóan a menekültválság megoldásához is büntetésekre lesz szükség a szolidaritást megsértő tagállamok ellen. A kancellár ugyanakkor élesen bírálta Orbán Viktor miniszterelnököt, aki szerinte felelőtlenül cselekszik, amikor „mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít, és tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza\".
„Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi, amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy teljesen máshova fognak majd utazni\" – jelentette ki Faymann, aki szerint a dublini rendszer alapján az olyan országok, mint Magyarország kötelesek lennének megvédeni az EU külső határát, regisztrálni valamennyi menekültet és megvizsgálni, van-e joguk menedékre.
Orbán: a bevándorlók menjenek vissza!
Nyilatkozata miatt a Fidesz felszólította Werner Faymannt, hogy vonja vissza szavait és kérjen bocsánatot Magyarországtól, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig tiltakozásképp mára berendelte a budapesti osztrák nagykövetet. „Az osztrák kancellár viselkedése és nyilatkozata teljes mértékben méltatlan egy XXI. századi európai vezető politikushoz\" – ezt már Szijjártó Péter jelentette ki, hozzátéve: a kancellár hetek óta „hazugságkampányt\" folytat Magyarországgal szemben és az állításai minden alapot nélkülöznek.
A külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek szombaton elmondta: Magyarország minden uniós jogszabályt betart és egy hatékony közös európai megoldást keres a bevándorlási válságra. A tárcavezető kijelentette: Werner Faymann „ámokfutása, esztelen rágalmai\" mostanra minden tűréshatáron túlmennek; mindez szerinte voltaképpen a saját alkalmatlanságának a leplezése. „Ezt mi a leghatározottabban visszautasítjuk és kikérjük magunknak\" – hangsúlyozta Szijjártó Péter. Orbán Viktor egyébként a Bild című német lapnak adott, szombaton megjelent interjúban közölte, Magyarországon „felkelést\" eredményezett a német döntés, hogy a migránsokat beengedik Németországba. Elmondta, korábban a magyar hatóságok kézben tartották a helyzetet, amikor viszont Berlin bejelentette, hogy az uniós szabályokat átmenetileg hatályon helyezik, kitört a káosz.
Arra a felvetésre, hova menjen a sok menekült, miután szeptember 15-étől lezárulnak Magyarország határai, a miniszterelnök kijelentette: vissza, „oda, ahonnan jöttek\", ugyanis nem háborús övezetből érkező emberekről van szó, nem veszély elől menekülnek és nem azért jönnek Európába, mert biztonságot keresnek, „hanem mert jobb, talán svéd életet akarnak\".
„Az európai vezetők pillanatnyilag álomvilágban élnek, és fogalmuk sincs a veszélyekről, hiszen az utánpótlás végtelen, és ha mindenkit beengedünk, Európa megsemmisül\" – figyelmeztetett a kormányfő, aki a kvóták elutasítása miatti esetleges szankciókra úgy reagált: még senkit nem büntettek meg az uniós jog betartásáért.
Elutasította az esetleges szankciókat a román külügyminisztérium is, amely szerint az Európai Unió egyetlen tagállama sem büntethető azért, mert objektív okok miatt nem képes befogadni és integrálni előírt számban menedékkérőket. Közleményében a tárca leszögezte: a strukturális alapok kérdése nem kapcsolható össze a migrációs problémával és azzal, hogy az egyes államok miként veszik ki részüket a menekültek szétosztásában.
Faymannn felvetését Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke is meglepőnek nevezte és elutasította. Úgy vélte, Románia nem büntetethető azért a „jogos álláspontért\", hogy az Európába érkező menedékkérők elosztását csak önkéntes alapon tartja elfogadhatónak és elutasítja a kötelező kvótákat. Romániát egyébként az EU belügyminisztereinek mai tanácskozásán Gabriel Oprea tárcavezető képviseli, aki elmondta: a kormánytól kapott felhatalmazása alapján nem fogja támogatni az Európai Bizottságnak a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát.
Özönlenek a menekültek
Mivel Magyarországon keddtől megszigorodik a menekültügyi szabályozás, az országba ezrével érkeztek a menekültek az elmúlt hétvégén. Balázs László ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának vezetője elmondta, a rendőrség eddig 186 ezer 50 emberrel szemben intézkedett tiltott határátlépés miatt, közülük 4330-cal szemben szombaton. Ugyanezen a napon Csongrád megye déli részén minden eddiginél több, 4079 határsértőt – köztük 1026 gyermeket – fogtak el a rendőrök.
Folyamatosan érkeztek a migránsok vasárnap is a zöldhatáron keresztül Röszkére a Horgos-Szeged vasútvonal mentén, közülük több százan gyalog vágtak neki Szeged irányába. Nickelsdorfnál (Miklóshalma) szombaton több mint 6600 illegális bevándorló lépte át a magyar-osztrák határt, ugyanide tegnap tízezer menekültet vártak. Münchenben immár sátrakat állítanak fel és az olimpiai csarnokban rendeznek be szükségszállást a menekültek számára, miután szombaton becslések szerint 13 ezren érkeztek a városba.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!