
Nem maradtak adósok. A bukaresti külügy keményen visszaszólt az oroszoknak
Fotó: mae.ro
Oroszország „sztálinista propagandát” folytat, miközben hódító háborút folytat Ukrajna ellen – így reagált a román külügyminisztérium egy orosz külügyi illetékes nyilatkozatára, amely szerint Románia Moldovával együtt támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban.
2026. augusztus 12., 14:292026. augusztus 12., 14:29
A bukaresti külügy határozottan elutasította az orosz vádakat, amelyeket Jurij Pilipszon, az orosz külügyminisztérium Romániával és a régió többi államával fenntartott kapcsolatokat irányító osztályának vezetője fogalmazott megl vasárnap a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban.
„Bármely orosz tisztségviselő, aki egy ország nemzeti identitásáról beszél, nyilvánvaló ellentmondásba kerül. Miközben ilyen jellegű sztálini propagandát terjeszt, Oroszország brutális hódító háborút folytat” – közölte hétfőn Andrei Țărnea, a külügyminisztérium szóvivője.
A cári Oroszországban, majd a kommunista Szovjetunióban a hivatalos politika a megszállt népek kényszerű oroszosítására irányult” – hangsúlyozta a külügyminisztérium az Orosz Birodalom, majd később a Szovjetunió által alkalmazott oroszosítási politikára utalva.
Orice oficial rus vorbind despre identitatea națională a unei țări se află într-o evidentă contradicție. În timp ce debitează acest gen de propagandă stalinistă, Rusia este angajată într-un război brutal de cucerire.
— Purtator de cuvant MAE Romania/ MFA spokesperson (@PdCMAERO) August 10, 2026
A minisztérium elutasítja Moszkva állításait a nemzeti identitással, valamint Románia és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokkal kapcsolatban.
„A nemzeti identitások és a nemzeti törekvések nem felelnek meg Moszkva követelményeinek sem a nyelv, sem a gazdasági döntések és beruházások tekintetében. Már elmúltak azok az idők, amikor Moszkva erőszakkal döntött ezen nemzetek helyett, vagy rájuk kényszerítette, mit tegyenek” – írta Andrei Țărnea a külügyminisztérium hivatalos fiókján közzétett bejegyzésében.
A külügyminisztérium szerint „az orosz háború és propaganda ugyanazon moszkvai kontrollvágy két oldala”.
Az orosz diplomata ezt annak kapcsán mondta, hogy a konstancai Tengeri Kikötői Igazgatóság átvette a Giurgiulești-i Nemzetközi Szabadkikötőt üzemeltető vállalatot.

Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Pilipszon szerint
Az orosz tisztségviselő állítása szerint Románia részvétele „kérdéseket vet fel a giurgiulești-i kikötő közeljövőbeni használatának valódi céljaival kapcsolatban”.
2026 áprilisában Románia átvette a Giurgiulești-i Nemzetközi Szabadkikötő üzemeltetését, amely a Moldovai Köztársaság fő tengeri közlekedési kapuja.
A román állam beruházásokat vállalt a kikötő fejlesztésére, és a bukaresti hatóságok korábban jelezték, hogy a kikötőnek szerepe lehet Ukrajna újjáépítésében is.
Ugyanebben az interjúban Pilipszon azt állította, hogy
Az orosz tisztségviselő „propagandisztikus nyomásról” beszélt, és kijelentette, hogy a Moldovai Köztársaság lakosságának többsége nem akar lemondani nemzeti identitásáról vagy az ország államiságáról.
Hivatkozott a legutóbbi népszámlálás adataira is, amelyek szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárainak 76,7 százaléka moldovainak, 8 százaléka pedig románnak vallotta magát.
Mint ismeretes, az orosz–román diplomáciai kapcsolatok a 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború óta jelentősen romlottak. A feszültséget elsősorban Románia NATO- és EU-tagsága, Ukrajna támogatása, valamint az orosz drónincidensek és diplomáciai válaszlépések mélyítették.
Az orosz nagykövetség szerint a románok polisztirol-darabokat mutattak be a lelőtt orosz drónok maradványaiként
A román külügyminisztérium képviselői csupán néhány „polisztirol-darabot” mutattak be az állítólagos orosz drónokkal kapcsolatos incidensek bizonyítékaként, amikor a múlt hónapban behívták Vlagyimir Lipajev orosz nagykövetet. Bukarest nem hozott fel egyetlen olyan tényt sem, amely ezeket a drónokat Oroszországhoz kötné – nyilatkozták az Izvesztyija napilapnak a romániai orosz nagykövetség képviselői, írja a TASZSZ.
„A román külügyminisztériumban folytatott megbeszélés során polisztirol-darabokat mutattak nekünk, és azt javasolták, hogy tekintsük azokat a lelőtt drónok »orosz eredetének« bizonyítékaként. Ugyanakkor természetesen nem mutattak be nekünk semmiféle tényt, amely az említett drónokat országunkhoz kötné” – állították a romániai orosz diplomáciai képviselet illetékesei.
A diplomáciai képviselet hangsúlyozta, hogy a diplomaták „nyilvánvalóan” egy előre megrendezett színjátékkal szembesültek, gyakorló célpontokra leadott lövésekkel, amelyek célja az volt, hogy a román közvélemény szemében igazolják a militarizációs irányvonalat, amely a ország nehéz társadalmi-gazdasági helyzete ellenére a katonai kiadások jelentős növekedésével jár – magyarázták az Izvesztyija forrásai.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium július 27-én bejelentette, hogy az Oroszországi Föderáció nagykövetét behívták külügyminisztériumba a „Románia légterének ismételt, a 2026. július 24–26. közötti időszakban elkövetett megsértései” miatt, amikor a román hadsereg lelőtt három drónt, amelyek engedély nélkül hatoltak be az ország területére.
Az orosz diplomáciai képviselet vezetője szóbeli jegyzéketkapott, amely szerint az egyik orosz diplomatának öt napon belül el kellett hagynia az ország területét. Emellett a román nagykövetet Moszkvából visszahívták Bukarestbe konzultációra.
Több szomszédos ország államfője- köztük Nicușor Dan román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – is gratulált Baka Andrásnak, miután az Országgyűlés kormányoldala kedden köztársasági elnökké választotta.
A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következményének Baka András, akit kedden választott köztársasági elnökké az Országgyűlés.
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
szóljon hozzá!