2011. augusztus 01., 03:042011. augusztus 01., 03:04
Paal-Fredrik Hjort Kraby ügyész megerősítette, hogy Breivik több célpontról beszélt, de konkrétumokat nem árult el. Azt mondta, hogy a norvég merénylő teljes mértékben együttműködött a kihallgatás során.
A norvég NRK televízió tegnapi értesülése szerint egyébként Breivik azt szabta az ügyészséggel való további együttműködése feltételéül, hogy a Jens Stoltenberg vezette kormány, V. Harald király, valamint a hadsereg vezérkara mondjon le, és őt nevezzék ki a fegyveres erők főparancsnokává. Mindez természetesen nem teljesült, Breivik azonban ennek ellenére is hosszasan vallott tettének okairól.
A rendőrség ugyanakkor nem erősítette meg azokat a lapinformációkat, hogy a királyi palota és a kormányzó Munkáspárt székháza is a célpontok között lett volna. A Verdens Gang norvég lap szerint Breivik szimbolikus jelentősége miatt vette számításba a királyi palota elleni támadást, míg a székház elleni robbantást a kormánypárttal szembeni ellenszenve indokolta volna. A Telegraph úgy tudja, hogy a norvég merénylő a pénteki kihallgatáson arról beszélt, a 77 áldozatot követelő két támadás valójában a B terve volt.
Eredetileg Oslo számos pontján tervezett robbantásokat kormányzati intézmények, a Munkáspárt székháza és a királyi palota ellen, azonban a lap szerint nem tudott elég robbanószert készíteni. Breivik állítólag attól félt, hogy évekig tartó felkészülése után terve lelepleződik, ezért úgy döntött, hogy nem vár, hanem egy bombával követ el merényletet. A királyi palotában nem az Oslo központjában élő király és királynő lettek volna a célpontjai, hanem maga az épület.
Az ügyész közölte, a merénylő vallomásában foglaltakat a robbantás helyszínén lévő biztonsági kamerák felvételeivel is összevetik, a rendőrség pedig továbbra is annak kiderítése érdekében nyomoz, hogy Breiviknek voltak-e cinkosai. Mint elmondta, a hatóságok érdeklődése mindenkire kiterjed, akivel Breivik az utóbbi időben kapcsolatba lépett, a merénylőt pedig az elkövetkező hetek során többször is kihallgatják majd.
A norvég merénylő továbbra sem tanúsított megbánást, a gyilkosságokat szükségesnek nevezte a muszlimok uralma elleni háborúban. A rendőrök megdöbbentek, mennyire közömbösen beszélt tettéről, miközben először ismertették vele, hogy 77 embert gyilkolt meg előző pénteken. A rendőrség azt is elmondta, hogy a kihallgatáson arról érdeklődött, megjelent-e a képe az újságokban. Breiviket elsötétített ablakú autóval szállították a börtönből a kihallgatásra, majd vissza a zárkájába. A norvég rendőrség egyébként bejelentette, hogy Breiviket két szakértő bevonásával pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá annak megállapítására, hogy épelméjű-e. A jelentés várhatóan november elsejére készül el.
Közben kiderült: Iulian Urban román szenátornak pártjából való kizárását és a román parlamentből való távozását sürgeti az európai szocialisták parlamenti csoportja, miután a törvényhozó az Európai Unió vezetőit tette felelőssé a norvégiai merényletért.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője pénteken élesen bírálta a román szenátort. Swoboda úgy véli, hogy felháborító Urban álláspontja, és emlékeztetett, hogy az osztrák szélsőjobboldali párt már kizárta soraiból egyik képviselőjét hasonló állásfoglalás miatt. Swoboda szerint a román Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) azonnal ki kellene zárnia soraiból a törvényhozót, aki a román szenátus igazságügyi bizottságának alelnöke.
Urban internetes naplójában azt vetette az EU vezető politikusainak szemére, hogy „ráerőltették az európaiakra a multikulturális eszmét”, és nem szálltak szembe az „iszlám gyarmatosítással”. Ezáltal pedig mintegy elősegítették olyan bűncselekmények megvalósulását, mint amilyen az Anders Behring Breivik által elkövetett robbantás és ámokfutás volt Norvégiában.
A 36 éves Urban szerint 25 EU-tagállamban ma azért vannak kormányon jobboldali irányultságú pártok, mert a lakosság az ő hatalomra juttatásukkal tiltakozik a baloldalhoz köthető „szociális segélyezés felelőtlen politikája” és a „nagyszabású, ellenőrzés nélküli bevándorlás” ellen. A Romani Criss nevű romániai roma jogvédő szervezet is azt kérte pénteken a román kormány fő erejét képező PDL-től, hogy zárja ki soraiból Urbant, aki „újnáci és idegengyűlölő” álláspontot fogalmazott meg.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője közölte, hogy hétfőn pártja megvitathatja Urban állásfoglalását, de leszögezte, nem enged a szocialisták nyomásának, maguk is rendet tudnak teremteni pártjukban. Urban pénteken úgy reagált Swoboda felvetésére, hogy a szocialisták politikusa vélhetően csak az újságokból szerzett tudomást álláspontjáról, és nem olvasta el teljes egészében az internetes naplójában közzétett véleményét.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
szóljon hozzá!