2011. augusztus 01., 03:042011. augusztus 01., 03:04
Paal-Fredrik Hjort Kraby ügyész megerősítette, hogy Breivik több célpontról beszélt, de konkrétumokat nem árult el. Azt mondta, hogy a norvég merénylő teljes mértékben együttműködött a kihallgatás során.
A norvég NRK televízió tegnapi értesülése szerint egyébként Breivik azt szabta az ügyészséggel való további együttműködése feltételéül, hogy a Jens Stoltenberg vezette kormány, V. Harald király, valamint a hadsereg vezérkara mondjon le, és őt nevezzék ki a fegyveres erők főparancsnokává. Mindez természetesen nem teljesült, Breivik azonban ennek ellenére is hosszasan vallott tettének okairól.
A rendőrség ugyanakkor nem erősítette meg azokat a lapinformációkat, hogy a királyi palota és a kormányzó Munkáspárt székháza is a célpontok között lett volna. A Verdens Gang norvég lap szerint Breivik szimbolikus jelentősége miatt vette számításba a királyi palota elleni támadást, míg a székház elleni robbantást a kormánypárttal szembeni ellenszenve indokolta volna. A Telegraph úgy tudja, hogy a norvég merénylő a pénteki kihallgatáson arról beszélt, a 77 áldozatot követelő két támadás valójában a B terve volt.
Eredetileg Oslo számos pontján tervezett robbantásokat kormányzati intézmények, a Munkáspárt székháza és a királyi palota ellen, azonban a lap szerint nem tudott elég robbanószert készíteni. Breivik állítólag attól félt, hogy évekig tartó felkészülése után terve lelepleződik, ezért úgy döntött, hogy nem vár, hanem egy bombával követ el merényletet. A királyi palotában nem az Oslo központjában élő király és királynő lettek volna a célpontjai, hanem maga az épület.
Az ügyész közölte, a merénylő vallomásában foglaltakat a robbantás helyszínén lévő biztonsági kamerák felvételeivel is összevetik, a rendőrség pedig továbbra is annak kiderítése érdekében nyomoz, hogy Breiviknek voltak-e cinkosai. Mint elmondta, a hatóságok érdeklődése mindenkire kiterjed, akivel Breivik az utóbbi időben kapcsolatba lépett, a merénylőt pedig az elkövetkező hetek során többször is kihallgatják majd.
A norvég merénylő továbbra sem tanúsított megbánást, a gyilkosságokat szükségesnek nevezte a muszlimok uralma elleni háborúban. A rendőrök megdöbbentek, mennyire közömbösen beszélt tettéről, miközben először ismertették vele, hogy 77 embert gyilkolt meg előző pénteken. A rendőrség azt is elmondta, hogy a kihallgatáson arról érdeklődött, megjelent-e a képe az újságokban. Breiviket elsötétített ablakú autóval szállították a börtönből a kihallgatásra, majd vissza a zárkájába. A norvég rendőrség egyébként bejelentette, hogy Breiviket két szakértő bevonásával pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá annak megállapítására, hogy épelméjű-e. A jelentés várhatóan november elsejére készül el.
Közben kiderült: Iulian Urban román szenátornak pártjából való kizárását és a román parlamentből való távozását sürgeti az európai szocialisták parlamenti csoportja, miután a törvényhozó az Európai Unió vezetőit tette felelőssé a norvégiai merényletért.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője pénteken élesen bírálta a román szenátort. Swoboda úgy véli, hogy felháborító Urban álláspontja, és emlékeztetett, hogy az osztrák szélsőjobboldali párt már kizárta soraiból egyik képviselőjét hasonló állásfoglalás miatt. Swoboda szerint a román Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) azonnal ki kellene zárnia soraiból a törvényhozót, aki a román szenátus igazságügyi bizottságának alelnöke.
Urban internetes naplójában azt vetette az EU vezető politikusainak szemére, hogy „ráerőltették az európaiakra a multikulturális eszmét”, és nem szálltak szembe az „iszlám gyarmatosítással”. Ezáltal pedig mintegy elősegítették olyan bűncselekmények megvalósulását, mint amilyen az Anders Behring Breivik által elkövetett robbantás és ámokfutás volt Norvégiában.
A 36 éves Urban szerint 25 EU-tagállamban ma azért vannak kormányon jobboldali irányultságú pártok, mert a lakosság az ő hatalomra juttatásukkal tiltakozik a baloldalhoz köthető „szociális segélyezés felelőtlen politikája” és a „nagyszabású, ellenőrzés nélküli bevándorlás” ellen. A Romani Criss nevű romániai roma jogvédő szervezet is azt kérte pénteken a román kormány fő erejét képező PDL-től, hogy zárja ki soraiból Urbant, aki „újnáci és idegengyűlölő” álláspontot fogalmazott meg.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője közölte, hogy hétfőn pártja megvitathatja Urban állásfoglalását, de leszögezte, nem enged a szocialisták nyomásának, maguk is rendet tudnak teremteni pártjukban. Urban pénteken úgy reagált Swoboda felvetésére, hogy a szocialisták politikusa vélhetően csak az újságokból szerzett tudomást álláspontjáról, és nem olvasta el teljes egészében az internetes naplójában közzétett véleményét.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!