2011. augusztus 01., 03:042011. augusztus 01., 03:04
Paal-Fredrik Hjort Kraby ügyész megerősítette, hogy Breivik több célpontról beszélt, de konkrétumokat nem árult el. Azt mondta, hogy a norvég merénylő teljes mértékben együttműködött a kihallgatás során.
A norvég NRK televízió tegnapi értesülése szerint egyébként Breivik azt szabta az ügyészséggel való további együttműködése feltételéül, hogy a Jens Stoltenberg vezette kormány, V. Harald király, valamint a hadsereg vezérkara mondjon le, és őt nevezzék ki a fegyveres erők főparancsnokává. Mindez természetesen nem teljesült, Breivik azonban ennek ellenére is hosszasan vallott tettének okairól.
A rendőrség ugyanakkor nem erősítette meg azokat a lapinformációkat, hogy a királyi palota és a kormányzó Munkáspárt székháza is a célpontok között lett volna. A Verdens Gang norvég lap szerint Breivik szimbolikus jelentősége miatt vette számításba a királyi palota elleni támadást, míg a székház elleni robbantást a kormánypárttal szembeni ellenszenve indokolta volna. A Telegraph úgy tudja, hogy a norvég merénylő a pénteki kihallgatáson arról beszélt, a 77 áldozatot követelő két támadás valójában a B terve volt.
Eredetileg Oslo számos pontján tervezett robbantásokat kormányzati intézmények, a Munkáspárt székháza és a királyi palota ellen, azonban a lap szerint nem tudott elég robbanószert készíteni. Breivik állítólag attól félt, hogy évekig tartó felkészülése után terve lelepleződik, ezért úgy döntött, hogy nem vár, hanem egy bombával követ el merényletet. A királyi palotában nem az Oslo központjában élő király és királynő lettek volna a célpontjai, hanem maga az épület.
Az ügyész közölte, a merénylő vallomásában foglaltakat a robbantás helyszínén lévő biztonsági kamerák felvételeivel is összevetik, a rendőrség pedig továbbra is annak kiderítése érdekében nyomoz, hogy Breiviknek voltak-e cinkosai. Mint elmondta, a hatóságok érdeklődése mindenkire kiterjed, akivel Breivik az utóbbi időben kapcsolatba lépett, a merénylőt pedig az elkövetkező hetek során többször is kihallgatják majd.
A norvég merénylő továbbra sem tanúsított megbánást, a gyilkosságokat szükségesnek nevezte a muszlimok uralma elleni háborúban. A rendőrök megdöbbentek, mennyire közömbösen beszélt tettéről, miközben először ismertették vele, hogy 77 embert gyilkolt meg előző pénteken. A rendőrség azt is elmondta, hogy a kihallgatáson arról érdeklődött, megjelent-e a képe az újságokban. Breiviket elsötétített ablakú autóval szállították a börtönből a kihallgatásra, majd vissza a zárkájába. A norvég rendőrség egyébként bejelentette, hogy Breiviket két szakértő bevonásával pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá annak megállapítására, hogy épelméjű-e. A jelentés várhatóan november elsejére készül el.
Közben kiderült: Iulian Urban román szenátornak pártjából való kizárását és a román parlamentből való távozását sürgeti az európai szocialisták parlamenti csoportja, miután a törvényhozó az Európai Unió vezetőit tette felelőssé a norvégiai merényletért.
Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője pénteken élesen bírálta a román szenátort. Swoboda úgy véli, hogy felháborító Urban álláspontja, és emlékeztetett, hogy az osztrák szélsőjobboldali párt már kizárta soraiból egyik képviselőjét hasonló állásfoglalás miatt. Swoboda szerint a román Demokrata-Liberális Pártnak (PDL) azonnal ki kellene zárnia soraiból a törvényhozót, aki a román szenátus igazságügyi bizottságának alelnöke.
Urban internetes naplójában azt vetette az EU vezető politikusainak szemére, hogy „ráerőltették az európaiakra a multikulturális eszmét”, és nem szálltak szembe az „iszlám gyarmatosítással”. Ezáltal pedig mintegy elősegítették olyan bűncselekmények megvalósulását, mint amilyen az Anders Behring Breivik által elkövetett robbantás és ámokfutás volt Norvégiában.
A 36 éves Urban szerint 25 EU-tagállamban ma azért vannak kormányon jobboldali irányultságú pártok, mert a lakosság az ő hatalomra juttatásukkal tiltakozik a baloldalhoz köthető „szociális segélyezés felelőtlen politikája” és a „nagyszabású, ellenőrzés nélküli bevándorlás” ellen. A Romani Criss nevű romániai roma jogvédő szervezet is azt kérte pénteken a román kormány fő erejét képező PDL-től, hogy zárja ki soraiból Urbant, aki „újnáci és idegengyűlölő” álláspontot fogalmazott meg.
Sever Voinescu, a PDL szóvivője közölte, hogy hétfőn pártja megvitathatja Urban állásfoglalását, de leszögezte, nem enged a szocialisták nyomásának, maguk is rendet tudnak teremteni pártjukban. Urban pénteken úgy reagált Swoboda felvetésére, hogy a szocialisták politikusa vélhetően csak az újságokból szerzett tudomást álláspontjáról, és nem olvasta el teljes egészében az internetes naplójában közzétett véleményét.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
szóljon hozzá!