Fotó: osztrák védelmi minisztérium
Miközben egyes román illetékesek az EU bíróságához fordulással fenyegetik Ausztriát, ha ismét megvétózza az ország schengeni csatlakozását, Marcel Ciolacu kormányfő pedig a bécsi kormánynál való közbenjárást kérte az OMV illetékeseitől, a színfalak mögött is zajlik a huzavona a két ország között.
2023. szeptember 23., 15:542023. szeptember 23., 15:54
A legfrissebb értesülések szerint Románia állítólag megakadályozta, hogy két osztrák tiszt részt vegyen a NATO-műveletekben.
Bár Ausztria nem tagja a NATO-nak, semleges államként az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása révén részt vesz a Partnerség a Békéért programban és a szövetség által vezetett műveletekben.
Az osztrák sajtó szerint a két osztrák katona augusztus eleje óta várakozik a brüsszeli NATO-parancsnokságon történő akkreditációra. Addig ugyanis nem vehetnek részt NATO-műveletekben, amíg nem kapják meg a szövetség valamennyi tagjának beleegyezését.
Az osztrák védelmi minisztérium közölte, hogy a két katona már megkapta a megbízatását, az egyikük egy értékelő programban, a másikuk pedig egy NATO-parancsnokság általános együttműködési programjaiban fog részt venni.
A belépési engedélyeket általában akkor adják meg, ha valamelyik NATO-tagország nem emel kifogást, és ebben az esetben Románia kérte a katonák értékelési időszakának meghosszabbítását.
Kedvezőbb kereskedelmi feltételekért lobbiztak az OMV osztrák kőolajipari társaság vezetői a Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott hétfő délutáni megbeszélésen.
„Más szóval, a NATO-tag Románia időt kért, hogy mérlegelhesse, engedélyezi-e az osztrák hadsereg hozzáférését. Ennek nincs hivatalos oka.
Az osztrák védelmi minisztérium a brüsszeli katonai képviseleten keresztül felvette a kapcsolatot az illetékes NATO-irodákkal, de Románia beleegyezését is várják” – mondta Michael Bauer, az osztrák szövetségi hadsereg szóvivője a nachrichten.at szerint.
Amennyiben Ausztria az igazságügyi és belügyminiszterek decemberi ülésén Románia schengeni csatlakozása ellen szavaz, Románia az Európai Unió Bíróságán támadja meg a döntést, és a kezdeményezésbe bevonja az európai partnerintézményeket is.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!