Fotó: Európai Tanács
Az EU-ban senki sem kíván teljes mértékben leválni Kínáról, hiszen napi szinten 2,3 milliárd euró értékű kereskedelem bonyolódik le a két fél között, inkább a Kínától való túlzott függőségek csökkentésére törekszünk – jelentette ki Josep Borrell, az Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
2023. május 22., 14:452023. május 22., 14:45
Borrell elmondta, hogy az Európai Bizottság a függések csökkentésének érdekében gazdasági biztonságról szóló stratégián dolgozik, amelyet a következő napokban mutat be. Azt is hangsúlyozta: az EU elvárja Kínától, hogy használja a befolyását, és gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború mielőbbi befejezése érdekében.
– fűzte hozzá. A főképviselő a külügyminiszteri tanácskozás napirendjét taglalva elmondta, hogy a tagországok diplomáciai vezetői politikai vitát tartanak a már hatályban lévő, Oroszország elleni korlátozó intézkedések kikerülését akadályozó legújabb szankciós csomagról, illetve az Európai Békekeretből történő újabb 500 millió eurós kifizetésről ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország blokkolja-e ezeket a lépéseket, Borrell elmondta:
Ezért nagyon fontos politikai vitát folytatni arról, hogy ez miként érintené az egyes tagállamokat. A problémák megoldásának egyetlen módja a megbeszélés”.
Széleskörű egyetértésre jutottak a G7-országok szombaton, Hirosimában tartott csúcstalálkozójukon abban, hogy határozott választ adjanak Kína politikájára. Oroszország ugyanakkor „kolosszális kockázatra” figyelmeztette a találkozó résztvevőit.
Mint mondta, a pilóták kiképzése már megkezdődött, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna hamarosan megkapja ezeket a védelmi eszközöket.
Hétfőn tíz uniós tagállam külügyminisztere különmegbeszélést tart Brüsszelben annak érdekében, hogy előmozdítsa azt a német javaslatot, miszerint a hatékonyság és a nemzetközi súly növelése érdekében külpolitikai kérdésekben egyhangúság helyett minősített többséggel hozzanak döntéseket. A kezdeményezést Németországon kívül Spanyolország, Belgium, Szlovénia, Finnország, Luxemburg, Hollandia, Románia, Franciaország és Olaszország is támogatja. Borrell ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy mindig is a minősített többségi szavazás mellett állt, mert több esetben bebizonyosodott, hogy egyhangúsággal nagyon hosszadalmas a döntéshozatali folyamat.
Elengedhetetlennek nevezte a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálását Csin Kang kínai külügyminiszter Nicholas Burns amerikai nagykövettel hétfőn Pekingben folytatott megbeszélésén.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszer szerint az EU-nak egységesen, szolidárisan, ugyanakkor hatékonyan kell fellépnie a nemzetközi ügyekben, és a minősített többségi döntéshozatal ezt a célt szolgálná. Megerősítette, hogy Spanyolország, amint június 1-én átveszi az unió soros elnökségét, ez irányba fog nyomást gyakorolni.
Annalena Baerbock német külügyminiszter azt nyilatkozta: "a múltban azt tapasztaltuk, hogy nem találtunk egyhangúságot, amikor arra volt szükség, így nem jutottunk előre globális politikai szereplőként". Hozzátette, a kezdeményezést támogató tíz tagállam nem "forradalmat" javasol, hanem annak megfontolását, hogy mit lehet tenni a meglévő szerződések keretein belül annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon az unió kül- és biztonságpolitikája.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!