
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
Széleskörű egyetértésre jutottak a világ hét legfejlettebb ipari nagyhatalmai, a G7-országok szombaton, Hirosimában tartott csúcstalálkozójukon abban, hogy határozott választ adjanak Kína politikájára. Oroszország ugyanakkor „kolosszális kockázatra” figyelmeztette a találkozó résztvevőit.
2023. május 20., 18:302023. május 20., 18:30
2023. május 21., 20:302023. május 21., 20:30
A hirosimai atomtámadás helyszínén megtartott találkozó résztvevői elítélték Kína Oroszországgal, Tajvannal, a kereskedelmi megfélemlítéssel, a gazdasági monopóliummal és a belpolitikai beavatkozással kapcsolatos álláspontját, politikáját. A Hiradó.hu tájékoztatója szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a japán városba, Hirosimába érkezése idején kiadott közös nyilatkozat arra kéri Pekinget, hogy tegyen többet Oroszország Ukrajna elleni háborújának megállítása érdekében.
és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából. Arra bátorítjuk Kínát, hogy támogassa a területi integritáson és az ENSZ Alapokmányának elvein és céljain alapuló átfogó, igazságos és tartós békét, többek között az Ukrajnával folytatott közvetlen párbeszéd révén” – áll a vezetők nyilatkozatában. A dokumentum megerősíti a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fontosságát is.
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
Oroszország külügyminiszter-helyettese, Alexandr Grusko a G7 vezetőinek találkozójára időzítve fogalmazta meg álláspontját, amelyben óva intette a nyugatot attól, hogy Ukrajnába szállítson repülőgépeket. „Azt látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is ragaszkodnak az eszkalációs forgatókönyvhöz.
Ezt minden tervünkben figyelembe fogjuk venni, és minden szükséges eszközünk megvan a kitűzött célok eléréséhez” – fogalmazott az orosz politikus.
Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke pénteken a G7 vezetőinek azt mondta, hogy Washington támogatja az F-16-os vadászgépek ukrán pilótáinak közös szövetséges kiképzési programjait.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!