2011. szeptember 04., 14:442011. szeptember 04., 14:44
Az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására szőtt összeesküvéssel vádolt Tóásó és Tadic ügyvédje, Gerardo Prado arra hivatkozva kérte védencei szabadlábra helyezését, hogy a letartóztatásuk idején – 2009. április 16-án – érvényben lévő rendelkezések értelmében az előzetes letartóztatás ideje maximum 18 hónap lehet, ennél tovább senkit sem lehet börtönben tartani bírói ítélet nélkül. Tóásó és Tadic már 28 hónapja van előzetes letartóztatásban.
Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi, Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicsot és a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.
Ricardo Maldonado, az illetékes La Paz-i bíró szombaton jelentette be egy meghallgatáson, hogy elutasította a szabadlábra helyezési kérelmet, mivel egy 2010-es bolíviai törvény – amely módosította az eljárási szabályokat – maximum 36 hónapra emelte a bírói ítélet nélküli előzetes letartóztatás időtartamát. A bolíviai főváros bíróságán tartott meghallgatáson megjelent Tóásó és horvát társa is, ügyvédjük kíséretében.
Marcelo Soza, a vádat képviselő főügyész a La Paz-i meghallgatást követően jelentette be, hogy a peres eljárás első szakaszának záró meghallgatására szeptember 27-én kerül sor, s ezt követően lép az ügy a tárgyalási szakaszba.
Közel két évig tartó nyomozás után Cochabamba városban az idén április közepén kezdődött az ügyben az előzetes meghallgatás, amely végén, még tavasszal az illetékes bíró a bizonyítékok megalapozatlansága miatt elutasította a tényleges per megkezdését.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.