2011. szeptember 04., 14:442011. szeptember 04., 14:44
Az Evo Morales bolíviai elnök meggyilkolására szőtt összeesküvéssel vádolt Tóásó és Tadic ügyvédje, Gerardo Prado arra hivatkozva kérte védencei szabadlábra helyezését, hogy a letartóztatásuk idején – 2009. április 16-án – érvényben lévő rendelkezések értelmében az előzetes letartóztatás ideje maximum 18 hónap lehet, ennél tovább senkit sem lehet börtönben tartani bírói ítélet nélkül. Tóásó és Tadic már 28 hónapja van előzetes letartóztatásban.
Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi, Szovátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Letartóztatták a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicsot és a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.
Ricardo Maldonado, az illetékes La Paz-i bíró szombaton jelentette be egy meghallgatáson, hogy elutasította a szabadlábra helyezési kérelmet, mivel egy 2010-es bolíviai törvény – amely módosította az eljárási szabályokat – maximum 36 hónapra emelte a bírói ítélet nélküli előzetes letartóztatás időtartamát. A bolíviai főváros bíróságán tartott meghallgatáson megjelent Tóásó és horvát társa is, ügyvédjük kíséretében.
Marcelo Soza, a vádat képviselő főügyész a La Paz-i meghallgatást követően jelentette be, hogy a peres eljárás első szakaszának záró meghallgatására szeptember 27-én kerül sor, s ezt követően lép az ügy a tárgyalási szakaszba.
Közel két évig tartó nyomozás után Cochabamba városban az idén április közepén kezdődött az ügyben az előzetes meghallgatás, amely végén, még tavasszal az illetékes bíró a bizonyítékok megalapozatlansága miatt elutasította a tényleges per megkezdését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok