
Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.
2023. november 01., 10:292023. november 01., 10:29
Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről”. Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció – mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta,
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
Közben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán arról beszélt: az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt.
Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy
Az igazgató a legközvetlenebb veszélynek azt nevezte, hogy egyes személyek, vagy kisebb csoportok „ihletet” kapnak az események nyomán amerikaiak ellen végrehajtott támadáshoz, „ide értve belföldi erőszakos szélsőségeseket, akik külföldi terrorszervezetektől merítve a példát muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek”.
Szintén kedden
John Kirby elismerte, hogy az izraeli támadásoknak vannak civil áldozatai, de hozzátette, hogy „ártatlanok meggyilkolása nem célja az izraeli katonaságnak”.
Egyben „teljes tragédiának” nevezte az Gázai övezetben fekvő menekülttábort ért támadást, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy az izraeli hatóságok figyelmét felhívja az emberi élet tiszteletének fontosságára, és a civil áldozatok számának korlátozására. Megjegyezte azt is, hogy az izraeliek azt a Hamászt és annak vezetőit veszik célba, amely barbári módon támadta meg országukat október 7-én.
A menekülttábort ért találattal kapcsolatban a Pat Rycer, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott, hogy a „Hamásszal ellentétben, az izraeli hadsereg akarattal nem vesz célba civileket”.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
szóljon hozzá!