
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden elnök kijelentette, hogy reméli, már „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban.
2024. február 27., 09:172024. február 27., 09:17
„Nos, remélem, hogy a hétvége elejére, vagyis a hétvége végére” – mondta Biden, miután egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során megkérdezték tőle, hogy mikor kezdődhet meg a tűzszünet.
„A nemzetbiztonsági tanácsadóm azt mondja, hogy közel vagyunk. Közel vagyunk, még nincs vége. És remélem, hogy jövő hétfőre tűzszünet lesz” – tette hozzá Biden a CNN szerint.
Korábban hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Izrael azzal vádolta, hogy álláspontja „téveszmés”. Ennek nyomán a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely a harcok leállítását és az izraeli túszok egy csoportjának szabadon bocsátását eredményezné – közölte két, a tárgyalásokat ismerő forrás.
„A fő akadályok – a Hamász ragaszkodása az izraeli erők teljes visszavonásához és a háború befejezéséhez – elhárultak” – mondta a CNN-nek a Biden-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője az amerikai, egyiptomi, izraeli hírszerzési vezetők és a katari miniszterelnök pénteki párizsi találkozóját követően.
„A Hamász követelményei a szabadon bocsátandó palesztinok [foglyok] számával kapcsolatban csökkentek” – tette hozzá a tisztviselő.
Egy, a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrás megerősítette, hogy
A tárgyalásokban részt vevők szerint a megállapodás valószínűleg több szakaszban valósulna meg, és ha az első megállapodás létrejön, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek során izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, cserébe a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserébe.
A második szakaszban a tárgyalások várhatóan még bonyolultabbá válnak.
Az izraeli vezetők világossá tették, hogy katonai offenzívát kívánnak indítani Rafah ellen, míg a Hamász egy korábbi javaslatában azt mondta, hogy egy második szakaszban szeretnék megvitatni „a katonai műveletek kölcsönös beszüntetésének folytatásához szükséges követelményeket”.
A pénteken Párizsban találkozó országok csapatai hétfőn Dohában találkoztak, hogy megvitassák a pénteken megvitatott átfogó kérdések finomabb pontjait, ami az előrelépés jele.
– mondta Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
„Továbbra is hiszünk abban, hogy lehetséges az egyezség, és továbbra is törekszünk erre” – mondta Miller a minisztériumi tájékoztatón. Miller hozzátette, hogy ha a Hamász „valóban törődne a palesztin néppel, bele kellene egyeznie a most előterjesztett megállapodásba, mert az nagymértékben enyhítené a palesztin nép szenvedéseit”.
Vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó részletezni a megbeszélt feltételeket, de azt mondta, hogy a pénteki párizsi találkozó eredményeként
„Katarnak és Egyiptomnak közvetett tárgyalásokat kell folytatnia a Hamasszal, mert végső soron bele kell egyeznie a túszok szabadon bocsátásába” – mondta Sullivan a CNN-nek. „Ez a munka folyamatban van. És reméljük, hogy az elkövetkező napokban eljutunk arra a pontra, ahol valóban lesz egy határozott és végleges megállapodás ebben a kérdésben. De várnunk kell és meglátjuk”.
Izrael hétfőn megerősítette, hogy tárgyalcsapatot küld Dohába, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kevésbé volt elutasító a tárgyalásokkal kapcsolatban, mint az elmúlt hetekben.
A miniszterelnök azt is megismételte, hogy tervezi az izraeli hadsereg Rafahba vezénylését, amit az Egyesült Államok ellenez olyan határozott terv nélkül, amely figyelembe veszi az ott összegyűlt mintegy 1,5 millió palesztin biztonságát, akik közül sokan elmenekültek a harcok elől északabbra.
Túszalkuval vagy anélkül, „mindenképpen megtesszük” – mondta Netanjahu a CBS Newsnak, mert „a teljes győzelem a célunk”.
„Nem hagyhatjuk el a Hamász utolsó fellegvárát anélkül, hogy gondoskodnánk róla” – mondta Netanjahu.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!