
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden elnök kijelentette, hogy reméli, már „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban.
2024. február 27., 09:172024. február 27., 09:17
„Nos, remélem, hogy a hétvége elejére, vagyis a hétvége végére” – mondta Biden, miután egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során megkérdezték tőle, hogy mikor kezdődhet meg a tűzszünet.
„A nemzetbiztonsági tanácsadóm azt mondja, hogy közel vagyunk. Közel vagyunk, még nincs vége. És remélem, hogy jövő hétfőre tűzszünet lesz” – tette hozzá Biden a CNN szerint.
Korábban hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Izrael azzal vádolta, hogy álláspontja „téveszmés”. Ennek nyomán a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely a harcok leállítását és az izraeli túszok egy csoportjának szabadon bocsátását eredményezné – közölte két, a tárgyalásokat ismerő forrás.
„A fő akadályok – a Hamász ragaszkodása az izraeli erők teljes visszavonásához és a háború befejezéséhez – elhárultak” – mondta a CNN-nek a Biden-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője az amerikai, egyiptomi, izraeli hírszerzési vezetők és a katari miniszterelnök pénteki párizsi találkozóját követően.
„A Hamász követelményei a szabadon bocsátandó palesztinok [foglyok] számával kapcsolatban csökkentek” – tette hozzá a tisztviselő.
Egy, a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrás megerősítette, hogy
A tárgyalásokban részt vevők szerint a megállapodás valószínűleg több szakaszban valósulna meg, és ha az első megállapodás létrejön, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek során izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, cserébe a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserébe.
A második szakaszban a tárgyalások várhatóan még bonyolultabbá válnak.
Az izraeli vezetők világossá tették, hogy katonai offenzívát kívánnak indítani Rafah ellen, míg a Hamász egy korábbi javaslatában azt mondta, hogy egy második szakaszban szeretnék megvitatni „a katonai műveletek kölcsönös beszüntetésének folytatásához szükséges követelményeket”.
A pénteken Párizsban találkozó országok csapatai hétfőn Dohában találkoztak, hogy megvitassák a pénteken megvitatott átfogó kérdések finomabb pontjait, ami az előrelépés jele.
– mondta Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
„Továbbra is hiszünk abban, hogy lehetséges az egyezség, és továbbra is törekszünk erre” – mondta Miller a minisztériumi tájékoztatón. Miller hozzátette, hogy ha a Hamász „valóban törődne a palesztin néppel, bele kellene egyeznie a most előterjesztett megállapodásba, mert az nagymértékben enyhítené a palesztin nép szenvedéseit”.
Vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó részletezni a megbeszélt feltételeket, de azt mondta, hogy a pénteki párizsi találkozó eredményeként
„Katarnak és Egyiptomnak közvetett tárgyalásokat kell folytatnia a Hamasszal, mert végső soron bele kell egyeznie a túszok szabadon bocsátásába” – mondta Sullivan a CNN-nek. „Ez a munka folyamatban van. És reméljük, hogy az elkövetkező napokban eljutunk arra a pontra, ahol valóban lesz egy határozott és végleges megállapodás ebben a kérdésben. De várnunk kell és meglátjuk”.
Izrael hétfőn megerősítette, hogy tárgyalcsapatot küld Dohába, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kevésbé volt elutasító a tárgyalásokkal kapcsolatban, mint az elmúlt hetekben.
A miniszterelnök azt is megismételte, hogy tervezi az izraeli hadsereg Rafahba vezénylését, amit az Egyesült Államok ellenez olyan határozott terv nélkül, amely figyelembe veszi az ott összegyűlt mintegy 1,5 millió palesztin biztonságát, akik közül sokan elmenekültek a harcok elől északabbra.
Túszalkuval vagy anélkül, „mindenképpen megtesszük” – mondta Netanjahu a CBS Newsnak, mert „a teljes győzelem a célunk”.
„Nem hagyhatjuk el a Hamász utolsó fellegvárát anélkül, hogy gondoskodnánk róla” – mondta Netanjahu.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
szóljon hozzá!