
Fotó: Fehér Ház
Joe Biden elnök kijelentette, hogy reméli, már „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban.
2024. február 27., 09:172024. február 27., 09:17
„Nos, remélem, hogy a hétvége elejére, vagyis a hétvége végére” – mondta Biden, miután egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során megkérdezték tőle, hogy mikor kezdődhet meg a tűzszünet.
„A nemzetbiztonsági tanácsadóm azt mondja, hogy közel vagyunk. Közel vagyunk, még nincs vége. És remélem, hogy jövő hétfőre tűzszünet lesz” – tette hozzá Biden a CNN szerint.
Korábban hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Izrael azzal vádolta, hogy álláspontja „téveszmés”. Ennek nyomán a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely a harcok leállítását és az izraeli túszok egy csoportjának szabadon bocsátását eredményezné – közölte két, a tárgyalásokat ismerő forrás.
„A fő akadályok – a Hamász ragaszkodása az izraeli erők teljes visszavonásához és a háború befejezéséhez – elhárultak” – mondta a CNN-nek a Biden-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője az amerikai, egyiptomi, izraeli hírszerzési vezetők és a katari miniszterelnök pénteki párizsi találkozóját követően.
„A Hamász követelményei a szabadon bocsátandó palesztinok [foglyok] számával kapcsolatban csökkentek” – tette hozzá a tisztviselő.
Egy, a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrás megerősítette, hogy
A tárgyalásokban részt vevők szerint a megállapodás valószínűleg több szakaszban valósulna meg, és ha az első megállapodás létrejön, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek során izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, cserébe a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserébe.
A második szakaszban a tárgyalások várhatóan még bonyolultabbá válnak.
Az izraeli vezetők világossá tették, hogy katonai offenzívát kívánnak indítani Rafah ellen, míg a Hamász egy korábbi javaslatában azt mondta, hogy egy második szakaszban szeretnék megvitatni „a katonai műveletek kölcsönös beszüntetésének folytatásához szükséges követelményeket”.
A pénteken Párizsban találkozó országok csapatai hétfőn Dohában találkoztak, hogy megvitassák a pénteken megvitatott átfogó kérdések finomabb pontjait, ami az előrelépés jele.
– mondta Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
„Továbbra is hiszünk abban, hogy lehetséges az egyezség, és továbbra is törekszünk erre” – mondta Miller a minisztériumi tájékoztatón. Miller hozzátette, hogy ha a Hamász „valóban törődne a palesztin néppel, bele kellene egyeznie a most előterjesztett megállapodásba, mert az nagymértékben enyhítené a palesztin nép szenvedéseit”.
Vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó részletezni a megbeszélt feltételeket, de azt mondta, hogy a pénteki párizsi találkozó eredményeként
„Katarnak és Egyiptomnak közvetett tárgyalásokat kell folytatnia a Hamasszal, mert végső soron bele kell egyeznie a túszok szabadon bocsátásába” – mondta Sullivan a CNN-nek. „Ez a munka folyamatban van. És reméljük, hogy az elkövetkező napokban eljutunk arra a pontra, ahol valóban lesz egy határozott és végleges megállapodás ebben a kérdésben. De várnunk kell és meglátjuk”.
Izrael hétfőn megerősítette, hogy tárgyalcsapatot küld Dohába, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kevésbé volt elutasító a tárgyalásokkal kapcsolatban, mint az elmúlt hetekben.
A miniszterelnök azt is megismételte, hogy tervezi az izraeli hadsereg Rafahba vezénylését, amit az Egyesült Államok ellenez olyan határozott terv nélkül, amely figyelembe veszi az ott összegyűlt mintegy 1,5 millió palesztin biztonságát, akik közül sokan elmenekültek a harcok elől északabbra.
Túszalkuval vagy anélkül, „mindenképpen megtesszük” – mondta Netanjahu a CBS Newsnak, mert „a teljes győzelem a célunk”.
„Nem hagyhatjuk el a Hamász utolsó fellegvárát anélkül, hogy gondoskodnánk róla” – mondta Netanjahu.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!