
2011. július 26., 09:202011. július 26., 09:20
Egyre többet hallat magáról hazájában az eddig csak az üzleti világban ismert Mihail Prohorov dúsgazdag orosz vállalkozó, aki nemrég meglepő gyorsasággal evezett át a politika vizeire. Moszkvában június végén rendezték Oroszország legfiatalabb pártjának, a 2008-ban létrehozott, azóta pedig többször át is alakított Igaz Ügy (Pravoje Gyelo) kongresszusát, és az alakulat soraiba a tanácskozáson belépett 46 éves oligarchát nyomban meg is választották elnöknek. Az eddig két társelnök vezette párt új vezetője rögtön kijelentette: célja, hogy az Igaz Ügy lépjen az – dumában jelenleg kétharmados többséggel rendelkező, Vlagyimir Putyin kormányfő vezette – Egységes Oroszország helyére a hatalom pártjaként a decemberi parlamenti választásokon. Prohorov nem fukarkodott a közép- és hosszú távú merész tervekkel: állást foglalt Oroszország társadalmi-politikai berendezkedésének megváltoztatása mellett, szerinte a rendőrség vezetőjét, a bírákat és az ügyészeket a jövőben választani kell, és nem kinevezni, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy hazájában „rendszerszerűen romlik a helyzet”, az ipar összeomlott, és az ország hatalmas ugyan, de csakis a nyersanyagokból él.
„Most éppen az oktatás, az egészségügy és a kultúra degradálódik tempósan, pedig erre többet kellene költeni, mint a védelemre és a fegyveres testületekre” – fejtette ki a politikus-vállalkozó, aki néhány hónap alatt jelentős pálfordulást hajtott végre, áprilisban ugyanis még azt mondta: soha nem akar foglalkozni a politikával. Nos, ehhez képest sokszor szól hozzá közéleti témákhoz, legutóbb például az infrastruktúra romlása mellett a politikai rendszer hibáit okolta a Volgába süllyedt, több mint száz ember halálát okozó Bulgarija nevű hajó szerencsétlenségéért. „A rendszer nem működik, mert az országban túl sok mindent monopolizáltak, ebben pedig a politikai monopólium a bűnös, amely ráadásul hallgatásra kényszeríti a társadalmat.... A hatalom pártjának monopóliuma folytán a hivatalnokok külön osztállyá váltak, kiválasztásuk a felsőbb vezetőkhöz fűződő baráti, üzleti és rokoni kapcsolatokra épül...” – írta blogbejegyzésében Prohorov. Aki amúgy a világ egyik leggazdagabb embere, és 18 milliárd dolláros vagyonával a Forbes magazin 2011-es listája alapján a harmadik legnagyobb vagyonnal rendelkezik Oroszországban, ahol jelentős részesedése van a legnagyobb nyersanyagipari cégekben.
Elemzők egyébként „udvari oligarchaként” könyvelik el az üzletember-politikust, amit azzal támasztanak alá, hogy Prohorov egyeztetett a Kremllel, mielőtt elszánta volna magát a politikai feladat vállalására. Megfigyelők szerint a jobbközép irányultságú, önmagát liberálisként meghatározó Igaz Ügy élére Dmitrij Medvegyev államfő már jó ideje keres a pártot a dumába bevinni képes markáns vezetőt, aki majd a jelenlegi elnököt jelöli újabb ciklusra.
Miközben tehát Prohorov szemmel láthatóan belecsöppent a Medvegyev és Putyin közötti hatalmi rivalizálásba, számunkra nem mellékesek az orosz oligarcha romániai üzleti érdekeltségei. Nagybányán sokáig biztosnak tűnt, hogy újraindul a ciántechnológiás aranykitermelés, miután a 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánszennyezést okozó (egykori Aurul) vállalat éppen a Mihail Prohorov tulajdonában lévő Polyus Gold társaság birtokába került. A máramarosi megyeszékhelyen bejegyzett Romaltyn Mining 100 millió eurós beruházással szeretné elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást, és ennek érdekében engedélyért fordult a környezetvédelmi hatósághoz. Azóta a városi tanács felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy meghiúsítsa a Prohorov érdekeltségébe tartozó társaság tervét, a ciántechnológia betiltását célzó helyi népszavazás azonban érvénytelennek bizonyult, a referendum kudarca miatt pedig a nagybányai önkormányzat lemondott arról, hogy határozatban tiltsa be a város közigazgatási területén a bányászati ciántechnológiát.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
szóljon hozzá!