
2011. július 26., 09:202011. július 26., 09:20
Egyre többet hallat magáról hazájában az eddig csak az üzleti világban ismert Mihail Prohorov dúsgazdag orosz vállalkozó, aki nemrég meglepő gyorsasággal evezett át a politika vizeire. Moszkvában június végén rendezték Oroszország legfiatalabb pártjának, a 2008-ban létrehozott, azóta pedig többször át is alakított Igaz Ügy (Pravoje Gyelo) kongresszusát, és az alakulat soraiba a tanácskozáson belépett 46 éves oligarchát nyomban meg is választották elnöknek. Az eddig két társelnök vezette párt új vezetője rögtön kijelentette: célja, hogy az Igaz Ügy lépjen az – dumában jelenleg kétharmados többséggel rendelkező, Vlagyimir Putyin kormányfő vezette – Egységes Oroszország helyére a hatalom pártjaként a decemberi parlamenti választásokon. Prohorov nem fukarkodott a közép- és hosszú távú merész tervekkel: állást foglalt Oroszország társadalmi-politikai berendezkedésének megváltoztatása mellett, szerinte a rendőrség vezetőjét, a bírákat és az ügyészeket a jövőben választani kell, és nem kinevezni, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy hazájában „rendszerszerűen romlik a helyzet”, az ipar összeomlott, és az ország hatalmas ugyan, de csakis a nyersanyagokból él.
„Most éppen az oktatás, az egészségügy és a kultúra degradálódik tempósan, pedig erre többet kellene költeni, mint a védelemre és a fegyveres testületekre” – fejtette ki a politikus-vállalkozó, aki néhány hónap alatt jelentős pálfordulást hajtott végre, áprilisban ugyanis még azt mondta: soha nem akar foglalkozni a politikával. Nos, ehhez képest sokszor szól hozzá közéleti témákhoz, legutóbb például az infrastruktúra romlása mellett a politikai rendszer hibáit okolta a Volgába süllyedt, több mint száz ember halálát okozó Bulgarija nevű hajó szerencsétlenségéért. „A rendszer nem működik, mert az országban túl sok mindent monopolizáltak, ebben pedig a politikai monopólium a bűnös, amely ráadásul hallgatásra kényszeríti a társadalmat.... A hatalom pártjának monopóliuma folytán a hivatalnokok külön osztállyá váltak, kiválasztásuk a felsőbb vezetőkhöz fűződő baráti, üzleti és rokoni kapcsolatokra épül...” – írta blogbejegyzésében Prohorov. Aki amúgy a világ egyik leggazdagabb embere, és 18 milliárd dolláros vagyonával a Forbes magazin 2011-es listája alapján a harmadik legnagyobb vagyonnal rendelkezik Oroszországban, ahol jelentős részesedése van a legnagyobb nyersanyagipari cégekben.
Elemzők egyébként „udvari oligarchaként” könyvelik el az üzletember-politikust, amit azzal támasztanak alá, hogy Prohorov egyeztetett a Kremllel, mielőtt elszánta volna magát a politikai feladat vállalására. Megfigyelők szerint a jobbközép irányultságú, önmagát liberálisként meghatározó Igaz Ügy élére Dmitrij Medvegyev államfő már jó ideje keres a pártot a dumába bevinni képes markáns vezetőt, aki majd a jelenlegi elnököt jelöli újabb ciklusra.
Miközben tehát Prohorov szemmel láthatóan belecsöppent a Medvegyev és Putyin közötti hatalmi rivalizálásba, számunkra nem mellékesek az orosz oligarcha romániai üzleti érdekeltségei. Nagybányán sokáig biztosnak tűnt, hogy újraindul a ciántechnológiás aranykitermelés, miután a 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánszennyezést okozó (egykori Aurul) vállalat éppen a Mihail Prohorov tulajdonában lévő Polyus Gold társaság birtokába került. A máramarosi megyeszékhelyen bejegyzett Romaltyn Mining 100 millió eurós beruházással szeretné elkezdeni a ciántechnológiát alkalmazó nagybányai aranykiválasztást, és ennek érdekében engedélyért fordult a környezetvédelmi hatósághoz. Azóta a városi tanács felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását az egykori Aurul színesfém-feldolgozó térségében, hogy meghiúsítsa a Prohorov érdekeltségébe tartozó társaság tervét, a ciántechnológia betiltását célzó helyi népszavazás azonban érvénytelennek bizonyult, a referendum kudarca miatt pedig a nagybányai önkormányzat lemondott arról, hogy határozatban tiltsa be a város közigazgatási területén a bányászati ciántechnológiát.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
szóljon hozzá!