
Fotó: Facebook/Sin Edina
„Nem csak a színház léte vagy a személyes egyéni fennmaradásunk fontos, hanem hogy abban a régióban továbbra is legyen magyar közösség” – fogalmazott Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Jótékonysági Alapítvány igazgatója, aki a társulat jelenlegi helyzetéről és az utóbbi két hét nehézségeiről beszélt lapunknak.
2022. március 12., 09:432022. március 12., 09:43
2022. március 12., 11:382022. március 12., 11:38
Február 24-én jelentették be a hadiállapotot Ukrajnában. Ugyanaznap hajnalban a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának egy része a magyarországi Tiszakécskére indult, Örkény István Tóték című darabját eljátszani.
„Amikor a társulat átkelt a határon, már jó néhány rakéta becsapódott Ukrajna területén. Ahogy haladtunk az előadás helyszínére, úgy súlyosbodott a helyzet otthon. Amikor elkezdtük a próbát, akkor hirdettek általános mozgósítást. Látható volt, hogy ebből baj lesz, mire visszatérünk az országba. Este, az előadás után már nem tudtunk visszamenni” – emlékezett vissza Sin Edina. Hozzátette: amellett, hogy átmeneti szállást kaptak a budapesti Jászai Mari Színészházban,
A felkéréseknek eleget téve a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának egy része Magyarországon maradt. A budapesti Nemzeti Színház tíz előadásra hívta meg a csapatot, és szinte mindegyik vidéki színház megmozdult.
„Rengeteg helyről kaptunk segítséget és szálláslehetőséget. Számtalan színházi alkotó felajánlotta lakását, nyaralóját. Mi elfogadtuk a segítséget, nem tehettünk mást, hiszen nagy a bizonytalanság, nem tudjuk, meddig tart ez a helyzet. Azt gondoltuk, hogy csak néhány napról lesz szó, de nem így alakult” – tette hozzá az igazgató. Továbbá azt is elmondta, arra törekszenek, hogy a társulat együtt maradjon, együtt dolgozzon. A munkába, a színházba kapaszkodva jobban át lehet vészelni ezt a törést.
Nagy a rémület, hogy mi lesz az otthonaikkal, az eddig megszokott életterükkel, ami fenekestől felfordult. Az igazgató arról is beszélt, hogy
Emellett a színház épületét is meglátogatják, ahol az első naptól kezdődően kijevi szakmabeli menekülteket fogadtak be. Olyan embereket, akikkel az elmúlt 30 évben jó szakmai kapcsolatot ápoltak. Színházigazgatót, színházmenedzsert, színészeket vagy családtagjaikat, akik az ostrom miatt menekültek el a fővárosból.
A beregszászi színházban ezeknek az embereknek nyújtanak menedéket. Körülbelül 30-35 személy tartózkodik stabilan az épületben. Egyesek saját családi házukat is felajánlották. A társulatból többen otthon maradtak, ők segítik a rászorulókat.
– részletezte Sin Edina. Az otthon maradt színészeknek napi szinten adódik feladat a menekültek befogadásával kapcsolatban. Ha kell, fűtést, vízvezetéket javítanak, kazánt szerelnek be, kulcsokat másoltatnak. A stúdiótermet szálláshellyé alakították.
A hadiállapot bevezetésével Ukrajna területén minden leállt, mindent a katonai tanács irányít és alárendel a katonai működésnek. A kulturális és oktatási intézményeket bezárták, a gazdasági tevékenységeket csökkentett üzemmódban működtetik. Mindenki próbál fennmaradni, de a munkaerőhiány, szakemberek hiánya már most is elég súlyos terhet ró az emberekre. Az igazgató elmondása szerint az Ukrajna területén élő gyerekek jelenleg nem járnak iskolába, korábban pedig a koronavírus-járvány és a fűtési nehézségek akadályozták az oktatás optimális működését.
A mostani helyzetnek a gyakorlatban nagyon sok kihatása van, még akkor is, ha a fegyverek nem ropognak közvetlenül az emberek fejek fölött. A hétköznapi világ, a mindennapok megszokott rendje megszűnik. Minden igyekezet arra irányul, hogyan tudják segíteni a menekülteket, és ők hogyan tudnak élni, fenntartani a számukra fontos közösségeket, családot, munkát, egyházat, iskolát.
El szeretnénk kerülni azt, hogy az anyagiak előteremtése, a megélhetés arra kényszerítse a tagokat – körülbelül 25 embert és családjaikat –, hogy máshol vállaljanak munkát. Igyekszünk tenni azért, hogy munkalehetőségeket teremtve ebből a szakmából is meg tudjanak élni” – fogalmazott az igazgató. Elmondása szerint azok között, akik Beregszászon maradtak, vannak, akik elvből nem fognak átkelni a határon. Ha besorozzák őket, mennek harcolni és megvédeni a hazájukat.
Jelenet Örkény istván Tóték című darabjából a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadásában
Fotó: Facebook/Arany János Művelődési Központ
Az előadásfelkérések mellett Vidnyánszky Attila rendező – a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója, jelenleg a budapesti Nemzeti Színház direktora – egy új előadással készül a Magyarországon ragadt beregszászi társulat tagjaival. A héten kezdték el Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposzának próbáit.
viszont ha nem tudnak hazatérni, ezzel fogják bejárni a Kárpát-medencét. Nagyon sok felkérés érkezett Erdélyből is, az időpontok még egyeztetés alatt vannak.
„Igyekszünk párhuzamosan mindkét fronton megfelelni, teljesíteni, mivel az otthoni dolgokat, dokumentációkat, adminisztratív tevékenységeket is el kell látni, emellett pedig újra kell szervezni a hétköznapokat.
– fogalmazott Sin Edina. Azt is elmondta lapunknak, hogy a beregszászi színház a kárpátaljai magyar közösség egyik oszlopa. Annak a magyar közösségnek nagyon fontos, akárcsak az alkotóknak, hogy legyen színház és a társulat eszerint készül visszatérni.
Nem csak a színház léte vagy a személyes egyéni fennmaradásuk fontos, hanem hogy abban a régióban továbbra is legyen magyar közösség, és meglegyen minden olyan intézménye vagy kulturális csoportosulása, ami élővé, önállóvá szervezi az ottani magyarságot.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
szóljon hozzá!