Fotó: Freeimages.com
Örményország elismerte a Palesztin Államot, hangsúlyozva, hogy ez a közel-keleti béke előmozdítása érdekében történt a „kritikus gázai helyzettel” a háttérben.
2024. június 21., 12:552024. június 21., 12:55
2024. június 21., 13:292024. június 21., 13:29
A jereváni külügyminisztérium pénteki közleménye szerint az Örmény Köztársaság őszintén érdekelt a közel-keleti béke és stabilitás, a zsidó és a palesztin nép közötti tartós megbékélés megteremtésében. Különböző nemzetközi platformokon mindig is a palesztin kérdés békés és átfogó rendezését szorgalmaztuk, és támogatjuk a két állam elvét az izraeli-palesztin konfliktus megoldására.
A tárca kiemelte:
A fentiek alapján és megerősítve a nemzetközi jog, valamint az egyenlőség, a szuverenitás és a népek békés együttélésének elvei iránti elkötelezettségét, az Örmény Köztársaság elismeri Palesztina Államot.
Május végén Spanyolország, Írország és Norvégia is elismerte a Palesztin Államot az örményországihoz hasonló indoklással, és kiválta az izraeli hatóságok haragját.
Eközben az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője pénteken bejelentette:
A 25 és 27 éves tartalékosokat csütörtökön a Gázai övezet középső részén egy ellenük kilőtt péncéltörő rakéta ölte meg, mely megsebesített további öt katonát, hármat közülük súlyosan. Az egyik elesett katona az 1992-ben Barcelonában első izraeli férfiként olimpiai érmet szerző Oren Szmadja cselgáncsozó fia.
A háború kezdete, az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása óta az IDF hatszázhatvannégy katonája esett el, közülük háromszáztizenketten a gázai szárazföldi hadművelet október közepi kezdete óta vesztették életüket.
Az IDF szóvivője hangsúlyozta, hogy a légicsapás előtt „sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a civilek bántódásának kockázatát”.
Ezen a héten célzott likvidálással végeztek Muhammad Abu Tával, aki a Hamász légierejében drónokat működtetett, és számos akciót hajtott végre korábban az izraeli erők ellen.
Az IDF déli parancsnokságának értékelése szerint
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Washingtonban találkozott Ron Dermerrel, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével és Cahi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadóval. Megbeszélésükön Blinken „hangsúlyozta a további libanoni eszkaláció elkerülésének és a gázai humanitárius segélyezés diplomáciai megoldásának fontosságát”, valamint a Gázai övezet háború utáni biztonsági rendezésének, kormányzásának és újjáépítésének jelentőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés keddi, rendkívüli ülésén köztársasági elnökké választotta a Tisza által jelölt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
Oroszország további ballisztikus rakétákat kapott Phenjanból, és további észak-koreai csapatok érkezésére készül – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök új feltételt szabott az Iránnal folytatandó tárgyalásokra: kijelentette, hogy mostantól kártérítést követel az országtól a múltbeli jogsértésekért.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!