Lezárják? A Hormuzi-szoros Irán általi blokádja súlyosan érintené a kőolajszállítást
Fotó: Traficom
Az iráni parlament jóváhagyta a Hormuzi-szoros, a világ egyik kritikus tranzitútvonalának lezárására irányuló intézkedést, válaszul az iráni nukleáris létesítmények elleni éjszakai amerikai légicsapásokra – jelentette az iráni állami média vasárnap.
2025. június 22., 20:582025. június 22., 20:58
Az iráni állami tulajdonú Press TV arról számolt be, hogy a törvényhozás konszenzusra jutott a szoros lezárásáról. A végső döntést az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács és Ali Hamenei ajatollah legfőbb vezető hozza meg – közölték.
A szoros összeköti a Perzsa-öblöt a nyílt óceánnal, és a világ egyik legkritikusabb olajszállítási útvonala, egyben „fojtópontja”.
A globális tengeri olajszállítmányok mintegy 30 százaléka halad át a szűk átjárón, ami a regionális feszültségek fokozódása közepette egyre nagyobb aggodalomra ad okot.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
A parlamenti jóváhagyásra közvetlenül azután került sor, hogy az Egyesült Államok csapást mért az iráni Fordo, Natanz és Iszfahán nukleáris létesítményeire.
Közben
„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre” – áll a dokumentumban.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.
– áll az állásfoglalásban.
„Az agresszió befejezésére szólítunk fel, valamint az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy a helyzet visszaálljon a politikai és diplomáciai keretek közé” – hangsúlyozták a külügyi állásfoglalásban, külön rámutatva, hogy a támadásokra „az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell”, valamint hogy „kollektíven el kell utasítani az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit”.
„Az adott akció következményeit, köztük a radiológiaiakat, még ki kell értékelni. De már most nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció vette kezdetét, amely a regionális és globális biztonság további aláaknázásával járhat. Jelentősen megnőtt a kockázata, hogy kiterjed a közel-keleti konfliktus, amelyet már így is számos válság sújtott” – fogalmazott az orosz diplomáciai tárca.
A nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy
„Az Iránra mért csapások hatalmas kárt okoztak a NPT (az atomsorompó-egyezmény) tekintélyének és az azon alapuló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési és monitoring rendszerének” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
„Az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai egyenlő távolságtartás mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül” – hangsúlyozták az orosz közleményben.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte, hogy
Orosz hírügynökségek idézték Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert, aki bejelentette, hogy vasárnap Moszkvába utazik, és a tervek szerint hétfőn konzultációkat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Aragcsi az Irán és Oroszország közötti kapcsolatokat stratégiai partnerségként jellemezte.
Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki az amerikai külügyminiszter
Az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap az iráni atomlétesítmények bombázása következtében kialakult helyzetet értékelve. Mindeközben JD Vance alelnök azt mondta: a légicsapások az Iránnal való tárgyalás egyfajta „újrakezdését” jelentik.
A külügyminiszter a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban és továbbra is lát lehetőséget a diplomáciai rendezésre. A miniszter kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció az atomenergia polgári célú felhasználását nem ellenzi Irán esetében sem. Egyben köszönetet mondott az Egyesült Államok európai szövetségeseinek, hogy próbáltak közvetlen tárgyalásba bocsátkozni Iránnal.
Marco Rubio a CBS televízió Face the Nation című műsorának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „ha a rezsim békét akar, mi készen állunk a békére, ha valami mást akar, akkor rendkívül sebezhetők, hiszen még saját légterüket sem képesek megvédeni”.
Mindeközben JD Vance alelnök az NBC televízió Meet the Press című műsorában azt mondta: az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy bevesse a katonaságot külföldön, és úgy vélte, hogy a három iráni nukleáris létesítmény elleni katonai művelet nem vezet majd szélesebb háborúhoz.
Az alelnök szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is megállapodást akar Iránnal a katonai célú atomprogramjának lezárásáról,
amihez a légicsapásokat egyfajta „újrakezdésnek” nevezte.
JD Vance az ABC televízió This Week című vasárnapi műsorában az amerikai légicsapás eredményét értékelve kijelentette: egyelőre az mondható el, hogy az iráni atomfegyver-programot jelentős mértékben sikerült visszavetni, ugyanakkor azt, hogy teljes mértékben sikerült-e elpusztítani, egyelőre nem erősítette meg.
A légicsapás nyomán vasárnap az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok libanoni nagykövetségének mindennapos működéshez nem elengedhetetlen személyzetének és a diplomaták családtagjainak távozására adott utasítást. A hivatalos indoklás szerint az intézkedést a „gyorsan változó és kiszámíthatatlan régiós biztonsági helyzet” miatt rendelték el.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i idő szerint délután 3 órakor Irán kezdeményezésére rendkívüli ülést tart az amerikai katonai műveletről.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!