
Pete Hegseth: a bombák és a rakéták a szándékolt célpontokban csapódtak be Iránban / Archív felvétel
Fotó: Pete Hegseth/Facebook
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
2025. június 22., 17:432025. június 22., 17:43
Washingtoni összegző sajtótájékoztatóján Pete Hegseth hangsúlyozta, hogy az „Éjféli Kalapács” (Midnight Hammer) névre keresztelt átfogó művelet célpontjai között sem az iráni hadsereg, sem iráni civilek nem szerepeltek. Azt is kijelentette, hogy a műveletnek nem egy iráni rezsimváltás kikényszerítése volt a célja, hanem azoknak a fenyegetéseknek a „semlegesítése”, amelyek az amerikai nemzetbiztonságot érték az iráni atomprogram miatt.
Dan Caine, az amerikai egyesített vezérkari tanács főnöke a tájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az előzetes értékelés szerint az amerikai légicsapás „rendkívül súlyos károkat és pusztítást” okozott Irán célba vett atomlétesítményeiben, Fordóban, Natanzban és Iszfahánban.
A művelet részleteivel kapcsolatban elhangzott, hogy az Egyesült Államok hadserege több mint egy tucat bunkerromboló óriásbombát használt az iráni atomlétesítmények ellen végrehajtott légicsapás során, 12-t Fordóra, míg kettőt Natanzra dobtak le.

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
A térségben tartózkodó amerikai tengeralattjárókról több mint két tucat Tomahawk-típusú rakétát indítottak a célpontok felé.
– mondta a vezérkari főnök.
Az átfogó katonai műveletet az amerikai hadsereg Központi Parancsnoksága irányította, amely a Közel-Kelet térségéért felelős, és abban részt vett a stratégiai parancsnokság, az európai parancsnokság, valamint a kiber- és űrhadviselésért felelős parancsnokság is – részletezte Dan Caine.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Pete Hegseth miniszter elmondta, hogy a katonai művelet előkészítése heteken keresztül tartott.
A katonai vezető arról is beszámolt, azt valószínűsítik, hogy az iráni haderő „nem látta” az amerikai repülőgépeket, ugyanis egyáltalán nem reagált annak megjelenésére, sem az iráni légvédelem, sem a légierő nem indított ellentámadást.
Az amerikai katonai vezetés értékelése szerint az Éjféli Kalapács művelet az Egyesült Államok hadtörténetének legnagyobb méretű olyan légi művelete volt, amelyben B-2-es bombázók vettek részt, valamint a lopakodó technológiát alkalmazó bombázók történetének második leghosszabb missziója volt.
A bevetés helyére az óriásbombázók leszállás nélkül, 18 óra repülés után értek el, több légi üzemanyag-utántöltést követően.
Pete Hegseth a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba bocsátkozni, és békét akar, de világossá tette, hogy amennyiben Irán megtorlást hajt végre, akkor az arra adott amerikai válasz sokkal erőteljesebb lesz.
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy az amerikai kongresszus vezetését közvetlenül a katonai művelet sikeres lebonyolítása után tájékoztatta az adminisztráció.

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!