
Tárgyalásra szólít. Kaja Kallas szerint minden érintettnek visszakoznia kell, de Irán nem juthat atomfegyverhez
Fotó: Európai Tanács
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
2025. június 22., 14:322025. június 22., 14:32
Az X-en közzétett bejegyzésében Kaja Kallas, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke is, leszögezte, nem szabad megengedni, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, és nyugalomra szólított fel.
Felszólítom az összes felet, hogy lépjenek vissza, térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és kerüljenek el mindenfajta eszkalációt” - írta Kallas.
Hozzátette, hogy az uniós külügyminiszterek hétfőn megvitatják a helyzetet.

Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Keir Starmer brit miniszterelnök sürgette Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és kijelentette, hogy a térség stabilitása továbbra is prioritás.
– szögezte le Starmer az X-en.
„A közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a régió stabilitása prioritás. Felszólítjuk Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, és találjon diplomáciai megoldást a válság lezárására” – tette hozzá.
Nagy-Britanniát előre tájékoztatta Washington az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, de brit erők nem vettek részt az akcióban – mondta vasárnap Jonathan Reynolds brit üzleti és kereskedelmi miniszter.
Jonathan Reynolds a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette:
Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy „nehéz lenne feltételezéseket kommentálni”. Felidézte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, abból a célból, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.
Arra a kérdésre, hogy ebben az összefüggésben London Izraelt is kulcsfontosságú szövetségesének tekinti-e, Reynolds úgy fogalmazott, hogy „katonai szempontból nem”, amit mondott, az a közel-keleti térségben tartózkodó brit, amerikai és NATO-erőkre vonatkozott.
– közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.
Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy „Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt”. Jelezte azt is, Franciaország „meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges”.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese ironikusan reagált.
– írta Medvegyev a Telegram-csatornáján, amelyet a TASZSZ idézett.
Azt állította, hogy „a világ országainak abszolút többsége ellenzi Izrael és az USA akcióit”.
„Ilyen sikerrel Trump soha nem fogja látni a Nobel-békedíjat, még a jelölés korrumpálhatósága ellenére sem. Jó kezdés, gratulálok, elnök úr!” – tette hozzá Medvegyev.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
szóljon hozzá!