Vincze Loránt úgy döntött, addig tér vissza a kérdésre, amíg az Európai Bizottság „színt nem vall” a Benes-dekrétumok ügyében
Fotó: Rab Zoltán
Az Európai Bizottság ismét elutasította a felelősségvállalást a nemzeti kisebbségek ügyében, Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ugyanis a Benes-dekrétumok történelmi dokumentum, jelenleg nincsen joghatása, alkalmazása pedig nem ütközik az uniós jogba – közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke hétfőn.
2021. július 12., 22:472021. július 12., 22:47
2021. július 12., 22:492021. július 12., 22:49
Vincze Loránt szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a közelmúltbeli szlovákiai kárpótlási ügyek kapcsán kérdést intézett az Európai Bizottsághoz, azt firtatva, hogyan maradhatott érvényben és hogyan alkalmazható a szlovák jogrendben még ma is a faji alapon diszkrimináló Benes-dekrétumok egy része.
Didier Reynders igazságügyi biztos az Európai Bizottság nevében adott válaszában azt írta: „a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 104/1945. számú határozata a nemzeti hatóságok által az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően hozott történelmi jogi aktus.
Azokban a helyzetekben, amelyek nem kapcsolódnak az uniós jog végrehajtásához, a tagállamokra és igazságügyi hatóságaikra hárul a feladat, hogy biztosítsák az alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását és védelmét, nemzeti jogszabályaikkal és az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban.”
Vincze Loránt a bizottsági válaszra reagálva felháborítónak nevezte, hogy a válaszadást megelőző hónapokban az Európai Bizottság arra sem vette a fáradságot, hogy pontosan utánanézzen a felvetett problémának, és érdemben vizsgálja a helyzetet. Úgy vélekedett, az uniós testület „egyszerűen kivette a fiókból a már másfél évtizede berögzült válaszszövegét, és tovább küldte azt”.
„Amíg más diszkriminációt és kisebbségi kérdéseket érintő ügyekben az Európai Bizottságnak akár egy sajtóhír is elegendő arra, hogy az uniós jog megsértését feltételezze, addig ha évtizedes, őshonos kisebbségi közösségek egészét megbélyegző európai szégyenfoltról van szó, csak annyit tud mondani, hogy a rendelkezésére álló információk alapján az ügy nem kapcsolódik az uniós joghoz” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Az európai parlamenti képviselő arra is emlékeztetett, hogy szakértők többször rámutattak: az ingatlanpiacot érintő jogügyletek, illetve a kárpótlások az uniós tőke szabad mozgásának témájához tartoznak, ezért – szavai szerint – nem lehet kijelenteni, hogy azok nem érintik az uniós belső piacot.
A második világháború utáni csehszlovák államiságot megalapozó dekrétumokat Edvard Benes egykori köztársasági elnök hozta a nemzetállam megteremtése érdekében. A több mint száz határozatból 13 az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítette, és ez alapján megfosztotta a két közösséghez tartozókat alapvető polgári jogaiktól és vagyonuktól. A szlovák parlament 2007-ben, három évvel az uniós csatlakozást követően határozatban erősítette meg a dekrétumok sérthetetlenségét, majd a parlament alkotmányügyi bizottsága 2018-ban ugyanezt tette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aranykor köszöntött be az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatokban – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a két ország közötti nukleáris együttműködésről szóló megállapodás aláírása után.
Románia szívesen látná, ha a gázai övezetben a békefolyamat gyümölcsöző eredményeket hozna – jelentette ki Eugen Tomac tiszteletbeli elnöki tanácsadó, a Népi Mozgalom Párt (PMP) európai parlamenti képviselője.
A Béketanács tagállamai több mint 5 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, valamint humanitárius segítségként – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap.
Kijev a müncheni biztonsági konferencián folytatott tárgyalások után a közeljövőben további segélycsomagokat, elsősorban légvédelmi támogatást vár – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében.
Megérkezett Budapestre az Egyesült Államok külügyminisztere: Marco Rubiót Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára fogadta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap.
Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
Sorsfordító pillanatban vagyunk, most dől el, hogy maradunk egy félelemre, gyűlöletre és lopásra épülő rendszerben, vagy visszavesszük végre a jövőnket – mondta a Tisza Párt elnöke vasárnap Budapesten, a Hungexpo területén tartott évértékelő beszédében.
Iráni gyártmányú drónokkal támadták Odesszát az orosz erők vasárnap hajnalban; a város több negyedében tüzek pusztítottak.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Európa mellett, de határozottabb politikai irányváltást vár szövetségeseitől – erről beszélt Marco Rubio Münchenben. A tanácskozáson újra felszínre kerültek az ukrán–magyar politikai feszültségek.
A 2026-os év a győzelem éve lesz: a győzelem éve a családoknak, a jobboldalnak, a Fidesznek és a győzelem éve Magyarországnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszéde végén szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!