Harckészültség. Egy új tervezet szerint az EU-nak 2030-ra képesnek kell lennie megvédeni magát egy esetleges háborúban
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
2025. október 16., 20:302025. október 16., 20:30
„2030-ra Európának elég erős európai védelmi pozícióra van szüksége ahhoz, hogy hitelesen visszatartsa ellenfeleit, valamint reagáljon bármilyen agresszióra” – áll az EU tervezetében, amelyet a védelmi miniszterek szerdán késő este vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé terjesztik.
A tervezetet jövő héten terjesztik az EU vezetői elé. A 2030-as védelmi készenléti ütemterv az EU növekvő szerepének jele a katonai ügyekben, amely
– írja a brüsszeli ügyekben jártas, radikálisan balliberális beállítottságú portál. „A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”
– áll a dokumentumban, amelyről elsőként a Bloomberg számolt be.
Míg az EU-országok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások nagy része „továbbra is túlnyomórészt nemzeti szinten történik, ami fragmentációhoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban.
– szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.
Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyverbeszerzések legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka EU-s és ukrán vállalatoktól származzon.
A dokumentum pontról pontra végigveszi a prioritások sorát.
Az egyik fő célkitűzés az EU képességei hiányosságainak pótlása kilenc területen:
A terv olyan területeket is említ, mint a védelmi készenlét és Ukrajna szerepe, amely nyomán erősen felfegyverzett és támogatott „acél sündisznóvá” válna, amely képes visszatartani az orosz agressziót.
A terv három kulcsfontosságú projekt ütemtervét is tartalmazza:
A Bizottság reméli, hogy az EU vezetői év végéig jóváhagyják ezt a három projektet.
2028 végéig a legégetőbb hiányosságok kezelésére szolgáló projekteket, szerződéseket és finanszírozást kell létrehozni.
A Bizottság azt is szeretné feltérképezni, hogy milyen ipari kapacitásbővítésre van szükség a hiányosságok pótlásához, és azonosítani szeretné a kritikus nyersanyagok ellátási láncának kockázatait és szűk keresztmetszeteit.
Ez vitákat válthat ki, mivel az európai ipar hagyományosan vonakodik túl sok információt megosztani Brüsszellel a termelésről és az ellátási láncokról.
beleértve a 150 milliárd eurós SAFE programot, amely fegyverekre nyújtott hiteleket tartalmaz, az 1,5 milliárd eurós európai védelmi ipari programot – amely még tárgyalás alatt áll –, az európai védelmi alapot, valamint – miután 2027-ben elfogadják – a blokk következő többéves költségvetését.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és kiemeli, hogy „a tagállamok szuverének a nemzeti védelem terén, és ez a jövőben is így marad”.
Az óvatos megfogalmazás ellenére
„A legfőbb célnak annak előkészítésének kell lennie, hogy a tagállamok teljesíthessék nemzeti és nemzetközi képességi céljaikat” – áll Németország hivatalos hozzászólásában az EU 2030-as készenléti ütemtervéhez.
A diplomáciai körökben keringő svéd hozzászólás szerint „a mutatóknak eredményorientáltnak kell lenniük, és a kézzelfogható eredmények mérésére kell összpontosítaniuk”, ahelyett, hogy azt követelnék, hogy az országok milyen mértékben használnak konkrét eszközöket, például a közös beszerzést.
Az olyan dél-európai országok, mint Olaszország és Spanyolország felé tekintve a terv kimondja: „Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiből érkező fenyegetésekkel szemben”, és megemlíti a Közel-Keletet és Afrikát.
A tervezetben nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az EU szorosan együttműködjön a NATO-val.
A szövetség és néhány nemzeti főváros attól tart, hogy Brüsszel párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, ami bonyolítja a háborús terveket, ahelyett hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.
„Az autoriter államok egyre inkább beavatkoznak társadalmainkba és gazdaságainkba” – áll a tervezetben. „A hagyományos szövetségesek és partnerek is más régiók felé fordítják figyelmüket... Európa védelmi helyzetének és képességeinek készen kell állniuk a holnap csatatereire” – idézi a dokumentumot a Politico.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
Miközben a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi, partiumi vagy bánsági magyarok útlevele a világ legerősebb tíz ilyen dokumentuma közé tartozik, a román továbbra sincs benne a top 10-ben, sőt az amerikai is kiesett – derül ki a Henley Passport Index legfrissebb adataiból.
A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
szóljon hozzá!