Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

EU

Harckészültség. Egy új tervezet szerint az EU-nak 2030-ra képesnek kell lennie megvédeni magát egy esetleges háborúban

Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Krónika

2025. október 16., 20:302025. október 16., 20:30

„2030-ra Európának elég erős európai védelmi pozícióra van szüksége ahhoz, hogy hitelesen visszatartsa ellenfeleit, valamint reagáljon bármilyen agresszióra” – áll az EU tervezetében, amelyet a védelmi miniszterek szerdán késő este vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé terjesztik.

A tervezetet jövő héten terjesztik az EU vezetői elé. A 2030-as védelmi készenléti ütemterv az EU növekvő szerepének jele a katonai ügyekben, amely

válaszul szolgál Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni háborújára és Donald Trump amerikai elnök nem egyértelmű elkötelezettségére az európai biztonság iránt

– írja a brüsszeli ügyekben jártas, radikálisan balliberális beállítottságú portál. „A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”
– áll a dokumentumban, amelyről elsőként a Bloomberg számolt be.

Míg az EU-országok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások nagy része „továbbra is túlnyomórészt nemzeti szinten történik, ami fragmentációhoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban.

Az EU végrehajtó szerve arra ösztönzi a fővárosokat, hogy közösen vásároljanak fegyvereket, és azt szeretné, ha 2027 végére a védelmi beszerzések legalább 40 százaléka közös szerződés lenne

– szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.

Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyverbeszerzések legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka EU-s és ukrán vállalatoktól származzon.

A dokumentum pontról pontra végigveszi a prioritások sorát.

Az egyik fő célkitűzés az EU képességei hiányosságainak pótlása kilenc területen:

  • légi és rakétavédelem
  • támogató eszközök
  • katonai mobilitás
  • tüzérségi rendszerek
  • mesterséges intelligencia és kiberbiztonság
  • rakéták és lőszerek
  • drónok és drónellenes eszközök
  • szárazföldi harci eszközök
  • tengeri eszközök.

A terv olyan területeket is említ, mint a védelmi készenlét és Ukrajna szerepe, amely nyomán erősen felfegyverzett és támogatott „acél sündisznóvá” válna, amely képes visszatartani az orosz agressziót.

A terv három kulcsfontosságú projekt ütemtervét is tartalmazza:

  • az Eastern Flank Watch, amely integrálja a földi védelmi rendszereket a légvédelemmel és a drónellenes rendszerekkel, valamint a Bizottság által a keleti országok jatékonyabb védelme érdekében nemrégiben javasolt „európai drónfal”;
  • az European Air Shield, amely többrétegű légvédelmi rendszert hoz létre;
  • a Defence Space Shield, amely a blokk űrben lévő eszközeit védi.

A Bizottság reméli, hogy az EU vezetői év végéig jóváhagyják ezt a három projektet.

Az ütemterv-tervezet szerint a 2030-ra történő felkészülés érdekében a projekteket az összes prioritási területen 2026 első felében kell elindítani.

2028 végéig a legégetőbb hiányosságok kezelésére szolgáló projekteket, szerződéseket és finanszírozást kell létrehozni.

A Bizottság azt is szeretné feltérképezni, hogy milyen ipari kapacitásbővítésre van szükség a hiányosságok pótlásához, és azonosítani szeretné a kritikus nyersanyagok ellátási láncának kockázatait és szűk keresztmetszeteit.

Ez vitákat válthat ki, mivel az európai ipar hagyományosan vonakodik túl sok információt megosztani Brüsszellel a termelésről és az ellátási láncokról.

A dokumentum szerint az EU segít mozgósítani akár 800 milliárd eurót védelmi célokra,

beleértve a 150 milliárd eurós SAFE programot, amely fegyverekre nyújtott hiteleket tartalmaz, az 1,5 milliárd eurós európai védelmi ipari programot – amely még tárgyalás alatt áll –, az európai védelmi alapot, valamint – miután 2027-ben elfogadják – a blokk következő többéves költségvetését.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és kiemeli, hogy „a tagállamok szuverének a nemzeti védelem terén, és ez a jövőben is így marad”.

Az óvatos megfogalmazás ellenére

néhány tagállam nem örül annak, hogy az EU nagyobb szerepet játszik a védelem terén, amely hagyományosan a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik.

„A legfőbb célnak annak előkészítésének kell lennie, hogy a tagállamok teljesíthessék nemzeti és nemzetközi képességi céljaikat” – áll Németország hivatalos hozzászólásában az EU 2030-as készenléti ütemtervéhez.

A diplomáciai körökben keringő svéd hozzászólás szerint „a mutatóknak eredményorientáltnak kell lenniük, és a kézzelfogható eredmények mérésére kell összpontosítaniuk”, ahelyett, hogy azt követelnék, hogy az országok milyen mértékben használnak konkrét eszközöket, például a közös beszerzést.

A nyár óta készülő katonai terv arra törekszik, hogy az egész blokk aggályait figyelembe vegye, nem csak azokét az országokét, amelyek Oroszország részéről a legnagyobb fenyegetést érzik.

Az olyan dél-európai országok, mint Olaszország és Spanyolország felé tekintve a terv kimondja: „Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiből érkező fenyegetésekkel szemben”, és megemlíti a Közel-Keletet és Afrikát.

A tervezetben nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az EU szorosan együttműködjön a NATO-val.

A szövetség és néhány nemzeti főváros attól tart, hogy Brüsszel párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, ami bonyolítja a háborús terveket, ahelyett hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.

A cél az, hogy az EU függetlenebbé váljon egy sokkal veszélyesebb világban.

„Az autoriter államok egyre inkább beavatkoznak társadalmainkba és gazdaságainkba” – áll a tervezetben. „A hagyományos szövetségesek és partnerek is más régiók felé fordítják figyelmüket... Európa védelmi helyzetének és képességeinek készen kell állniuk a holnap csatatereire” – idézi a dokumentumot a Politico.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok
2025. október 16., csütörtök

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában

A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.

Orbán Viktor: alapvető kérdés most a magyarság számára, hogy háború vagy béke lesz Európában
2025. október 16., csütörtök

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást

Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.

Trump: engedélyezem Izraelnek a gázai akciók folytatását, ha a Hamász megsérti a fegyverszüneti megállapodást
2025. október 16., csütörtök

Patthelyzet: a kormányzati leállás napi 15 milliárd dollár kárt okoz az amerikai gazdaságnak

Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.

Patthelyzet: a kormányzati leállás napi 15 milliárd dollár kárt okoz az amerikai gazdaságnak
2025. október 16., csütörtök

Amerikai védelmi miniszter: Ukrajna „tűzerőt” kap, ha Oroszország nem állítja le a háborút

Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.

Amerikai védelmi miniszter: Ukrajna „tűzerőt” kap, ha Oroszország nem állítja le a háborút
2025. október 15., szerda

Orbán Viktor hamarosan találkozik az amerikai elnökkel

A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.

Orbán Viktor hamarosan találkozik az amerikai elnökkel
2025. október 15., szerda

NATO-főtitkár: továbbra is támogatjuk Ukrajnát

A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.

NATO-főtitkár: továbbra is támogatjuk Ukrajnát
2025. október 15., szerda

Erősebb a magyar útlevél, mint az amerikai és a román

Miközben a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi, partiumi vagy bánsági magyarok útlevele a világ legerősebb tíz ilyen dokumentuma közé tartozik, a román továbbra sincs benne a top 10-ben, sőt az amerikai is kiesett – derül ki a Henley Passport Index legfrissebb adataiból.

Erősebb a magyar útlevél, mint az amerikai és a román
2025. október 15., szerda

Semjén: Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért

A magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad – jelentette ki Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.

Semjén: Magyarország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget visel minden magyarért