Harckészültség. Egy új tervezet szerint az EU-nak 2030-ra képesnek kell lennie megvédeni magát egy esetleges háborúban
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
2025. október 16., 20:302025. október 16., 20:30
„2030-ra Európának elég erős európai védelmi pozícióra van szüksége ahhoz, hogy hitelesen visszatartsa ellenfeleit, valamint reagáljon bármilyen agresszióra” – áll az EU tervezetében, amelyet a védelmi miniszterek szerdán késő este vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé terjesztik.
A tervezetet jövő héten terjesztik az EU vezetői elé. A 2030-as védelmi készenléti ütemterv az EU növekvő szerepének jele a katonai ügyekben, amely
– írja a brüsszeli ügyekben jártas, radikálisan balliberális beállítottságú portál. „A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”
– áll a dokumentumban, amelyről elsőként a Bloomberg számolt be.
Míg az EU-országok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások nagy része „továbbra is túlnyomórészt nemzeti szinten történik, ami fragmentációhoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban.
– szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.
Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyverbeszerzések legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka EU-s és ukrán vállalatoktól származzon.
A dokumentum pontról pontra végigveszi a prioritások sorát.
Az egyik fő célkitűzés az EU képességei hiányosságainak pótlása kilenc területen:
A terv olyan területeket is említ, mint a védelmi készenlét és Ukrajna szerepe, amely nyomán erősen felfegyverzett és támogatott „acél sündisznóvá” válna, amely képes visszatartani az orosz agressziót.
A terv három kulcsfontosságú projekt ütemtervét is tartalmazza:
A Bizottság reméli, hogy az EU vezetői év végéig jóváhagyják ezt a három projektet.
2028 végéig a legégetőbb hiányosságok kezelésére szolgáló projekteket, szerződéseket és finanszírozást kell létrehozni.
A Bizottság azt is szeretné feltérképezni, hogy milyen ipari kapacitásbővítésre van szükség a hiányosságok pótlásához, és azonosítani szeretné a kritikus nyersanyagok ellátási láncának kockázatait és szűk keresztmetszeteit.
Ez vitákat válthat ki, mivel az európai ipar hagyományosan vonakodik túl sok információt megosztani Brüsszellel a termelésről és az ellátási láncokról.
beleértve a 150 milliárd eurós SAFE programot, amely fegyverekre nyújtott hiteleket tartalmaz, az 1,5 milliárd eurós európai védelmi ipari programot – amely még tárgyalás alatt áll –, az európai védelmi alapot, valamint – miután 2027-ben elfogadják – a blokk következő többéves költségvetését.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és kiemeli, hogy „a tagállamok szuverének a nemzeti védelem terén, és ez a jövőben is így marad”.
Az óvatos megfogalmazás ellenére
„A legfőbb célnak annak előkészítésének kell lennie, hogy a tagállamok teljesíthessék nemzeti és nemzetközi képességi céljaikat” – áll Németország hivatalos hozzászólásában az EU 2030-as készenléti ütemtervéhez.
A diplomáciai körökben keringő svéd hozzászólás szerint „a mutatóknak eredményorientáltnak kell lenniük, és a kézzelfogható eredmények mérésére kell összpontosítaniuk”, ahelyett, hogy azt követelnék, hogy az országok milyen mértékben használnak konkrét eszközöket, például a közös beszerzést.
Az olyan dél-európai országok, mint Olaszország és Spanyolország felé tekintve a terv kimondja: „Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiből érkező fenyegetésekkel szemben”, és megemlíti a Közel-Keletet és Afrikát.
A tervezetben nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az EU szorosan együttműködjön a NATO-val.
A szövetség és néhány nemzeti főváros attól tart, hogy Brüsszel párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, ami bonyolítja a háborús terveket, ahelyett hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.
„Az autoriter államok egyre inkább beavatkoznak társadalmainkba és gazdaságainkba” – áll a tervezetben. „A hagyományos szövetségesek és partnerek is más régiók felé fordítják figyelmüket... Európa védelmi helyzetének és képességeinek készen kell állniuk a holnap csatatereire” – idézi a dokumentumot a Politico.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!