Harckészültség. Egy új tervezet szerint az EU-nak 2030-ra képesnek kell lennie megvédeni magát egy esetleges háborúban
Fotó: Facebook/Ministerul Apararii Nationale, Romania
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
2025. október 16., 20:302025. október 16., 20:30
„2030-ra Európának elég erős európai védelmi pozícióra van szüksége ahhoz, hogy hitelesen visszatartsa ellenfeleit, valamint reagáljon bármilyen agresszióra” – áll az EU tervezetében, amelyet a védelmi miniszterek szerdán késő este vitattak meg, mielőtt csütörtökön a biztosok testülete elé terjesztik.
A tervezetet jövő héten terjesztik az EU vezetői elé. A 2030-as védelmi készenléti ütemterv az EU növekvő szerepének jele a katonai ügyekben, amely
– írja a brüsszeli ügyekben jártas, radikálisan balliberális beállítottságú portál. „A militarizált Oroszország a belátható jövőben tartós fenyegetést jelent az európai biztonságra”
– áll a dokumentumban, amelyről elsőként a Bloomberg számolt be.
Míg az EU-országok gyorsan növelik védelmi költségvetésüket, a kiadások nagy része „továbbra is túlnyomórészt nemzeti szinten történik, ami fragmentációhoz, költséginflációhoz és az interoperabilitás hiányához vezet” – áll a 16 oldalas dokumentumban.
– szemben a jelenlegi kevesebb mint egyötöddel.
Az ütemterv azt is célul tűzi ki, hogy 2028-ra a fegyverbeszerzések legalább 55 százaléka, 2030-ra pedig legalább 60 százaléka EU-s és ukrán vállalatoktól származzon.
A dokumentum pontról pontra végigveszi a prioritások sorát.
Az egyik fő célkitűzés az EU képességei hiányosságainak pótlása kilenc területen:
A terv olyan területeket is említ, mint a védelmi készenlét és Ukrajna szerepe, amely nyomán erősen felfegyverzett és támogatott „acél sündisznóvá” válna, amely képes visszatartani az orosz agressziót.
A terv három kulcsfontosságú projekt ütemtervét is tartalmazza:
A Bizottság reméli, hogy az EU vezetői év végéig jóváhagyják ezt a három projektet.
2028 végéig a legégetőbb hiányosságok kezelésére szolgáló projekteket, szerződéseket és finanszírozást kell létrehozni.
A Bizottság azt is szeretné feltérképezni, hogy milyen ipari kapacitásbővítésre van szükség a hiányosságok pótlásához, és azonosítani szeretné a kritikus nyersanyagok ellátási láncának kockázatait és szűk keresztmetszeteit.
Ez vitákat válthat ki, mivel az európai ipar hagyományosan vonakodik túl sok információt megosztani Brüsszellel a termelésről és az ellátási láncokról.
beleértve a 150 milliárd eurós SAFE programot, amely fegyverekre nyújtott hiteleket tartalmaz, az 1,5 milliárd eurós európai védelmi ipari programot – amely még tárgyalás alatt áll –, az európai védelmi alapot, valamint – miután 2027-ben elfogadják – a blokk következő többéves költségvetését.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országok továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, és kiemeli, hogy „a tagállamok szuverének a nemzeti védelem terén, és ez a jövőben is így marad”.
Az óvatos megfogalmazás ellenére
„A legfőbb célnak annak előkészítésének kell lennie, hogy a tagállamok teljesíthessék nemzeti és nemzetközi képességi céljaikat” – áll Németország hivatalos hozzászólásában az EU 2030-as készenléti ütemtervéhez.
A diplomáciai körökben keringő svéd hozzászólás szerint „a mutatóknak eredményorientáltnak kell lenniük, és a kézzelfogható eredmények mérésére kell összpontosítaniuk”, ahelyett, hogy azt követelnék, hogy az országok milyen mértékben használnak konkrét eszközöket, például a közös beszerzést.
Az olyan dél-európai országok, mint Olaszország és Spanyolország felé tekintve a terv kimondja: „Európa nem engedheti meg magának, hogy vak legyen a világ más részeiből érkező fenyegetésekkel szemben”, és megemlíti a Közel-Keletet és Afrikát.
A tervezetben nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az EU szorosan együttműködjön a NATO-val.
A szövetség és néhány nemzeti főváros attól tart, hogy Brüsszel párhuzamos védelmi struktúrát hoz létre, ami bonyolítja a háborús terveket, ahelyett hogy zökkenőmentesen integrálódna a NATO-ba.
„Az autoriter államok egyre inkább beavatkoznak társadalmainkba és gazdaságainkba” – áll a tervezetben. „A hagyományos szövetségesek és partnerek is más régiók felé fordítják figyelmüket... Európa védelmi helyzetének és képességeinek készen kell állniuk a holnap csatatereire” – idézi a dokumentumot a Politico.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!