
Fotó: Wikipédia
Az amerikai hadsereg kedden újabb csapásokat mért jemeni húszi célpontokra, a támadások során az Irán által támogatott lázadó csoport hajók elleni ballisztikus rakétáit vették célba – közölte egy védelmi tisztségviselő kedden a CNN-nel.
2024. január 17., 08:022024. január 17., 08:02
Az amerikai erők csapást mértek és megsemmisítettek négy húszi ballisztikus rakétát, amelyeket a húszik által ellenőrzött jemeni területekről készültek kilőni – mondta a tisztviselő –, és közvetlen veszélyt jelentettek a térségben lévő kereskedelmi és amerikai hadihajókra.
amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös műveletet hajtott végre, amely a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen a húszik által rakéta- és dróntámadások indítására használt parancsnoki és irányító központokat és fegyverraktárakat célozta.
Néhány órával később azonban a húszik hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalakra, és eltalálták a máltai zászló alatt közlekedő M/V Zografia ömlesztettárau-szállító hajót – mondta a tisztségviselő. A hajó nem szenvedett jelentős károkat, és folytatni tudta útját.
Emellett
A húszik katonai szóvivője, Jahja Szarí dandártábornok elmondta, hogy a csoport „számos tengeri rakétával” támadta meg az Izrael felé tartó Zogravia nevű hajót.
– tette hozzá.
Az Ambrey brit tengerbiztonsági cég szerint a máltai zászló alatt közlekedő, görög tulajdonban lévő ömlesztettáru-szállítót akkor vették célba, amikor észak felé haladt a Vörös-tengeren, 76 tengeri mérföldre északnyugatra a jemeni Szaleef kikötővárostól.
Mint ismeretes, a húszik a Hamász palesztin terrorzservezet tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után indított izraeli megtorló háborúra válaszul kezdték el támadni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat. Közölték, a támadásokat addig szándékoznak folytatni, amíg Izrael le nem állítja a háborút.
Eközben A Biden-kormányzat várhatóan újra globális terrorista szervezetté minősíti a jemeni harcos csoportot, a húszikat a Vörös-tengeren folytatódó támadások miatt – közölte a CNN-nel kedden egy, az ügyhöz közel állóforrás.
miután a Trump-kormányzat utolsó heteiben feltette rájuk őket.
Antony Blinken külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a csoport megjelölésének visszavonásáról szóló döntést az az aggodalom vezérelte, hogy az veszélyeztetheti a jemeni népnek nyújtott létfontosságú segítség eljuttatását.
Azt mondta, hogy ez „a Jemenben kialakult szörnyű humanitárius helyzet elismerése”.
A külügyminisztérium szerint mind az SDGT, mind az FTO megjelölés vagyonbefagyasztást von maga után, de csak az FTO megjelölés von maga után bevándorlási korlátozásokat a tagokra nézve.
Az SDGT-megjelölés szintén nem szab ki szankciókat azokkal szemben, akik „anyagi támogatást” nyújtanak a csoportnak.
Megállapodás született a gázai civilek humanitárius segélyezéséről – Szaúd-Arábia közölte, milyen feltétellel ismeri el Izraelt
Katar közvetítésével és Franciaország közreműködésével megállapodás született Izrael és a radikális iszlamista Hamász között a gázai övezeti civilek ellátásáról gyógyszerekkel és humanitárius segélyekkel, cserébe a palesztin térségben fogva tartott izraeli túszoknak juttatott orvosságokért.
Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvívőjének keddi tájékoztatása szerint az egyezség értelmében a gyógyszer- és humanitárius szállítmány szerdán indul Dohából az egyiptomi el-Arisba, majd tovább a palesztin térségbe.
Ez a háborús felek közti első megállapodás a novemberi egyhetes tűzszünet óta.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak, köztük több idős ember is, akinek feltehetőleg sürgősen gyógyszerekre van szükségük.
Eközben a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette: Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről.
„Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg” – fogalmazott.
A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, „ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű”.
Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.
A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban „befagyott” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt, majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.
Minden diplomáciai tárgyalás nehéz, de én egy baráti és könnyű tárgyalásra számítok – mondta Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni repülőútján a magyarországi közmédiának nyilatkozva arról, kemény tárgyalásokra számít-e Washingtonban.
A több mint 100 ezer lakost tömörítő eurorégió jogi személyiséggé válása után közvetlenül, nagyobb hatékonysággal pályázhat európai uniós támogatásra brüsszeli forrásokhoz, a lakosok életminőségének javítása érdekében.
Két izraeli forrás szerint Izrael megkapta egy újabb, Gázába hurcolt halott túsz holttestét, miközben információkat gyűjt a leghosszabb ideje fogva tartott holttestek hollétéről.
Oroszország szerdán közölte, hogy csapataik Pokrovszkban észak felé haladnak, hogy teljes ellenőrzésük alá vonják az ukrán várost, de az ukrán hadsereg szerint egységeik keményen küzdenek, hogy megakadályozzák az oroszok további terjeszkedését.
Egy helyi halász gázolt el szándékosan szerdán öt embert a nyugat-franciaországi Oléron szigetén, közülük két ember állapota súlyos – közölte a helyi ügyészség, amely emberölési kísérlet miatt indított eljárást.
Nyilatkozatban tiltakozik és levélben fordul az illetékes ukrán szervekhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége amiatt, hogy a beregszászi Rákóczi-egyetem négy diákját több mint 24 órája fogva tartja a helyi hadkiegészítés.
Orosz és ukrán csapatok kedden csatákat vívtak a kelet-ukrajnai Pokrovszk romjai között, amely egy közlekedési és logisztikai csomópont, amelyet Moszkva több mint egy éve próbál elfoglalni.
A Trump-kormány egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztendő határozatán dolgozik, amelynek célja egy többnemzetiségű erő Gázába telepítése az Egyesült Államok által közvetített tűzszüneti megállapodás betartatására.
Magyarország nem támogatja és nem is fogja támogatni Ukrajna európai uniós tagságát, mert azzal behoznánk a háborút Európába, és a magyarok pénzét kivinnénk Ukrajnába – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedd este a Facebookon.
A demokrata színekben induló szocialista, muzulmán jelöltet, Zohran Mamdanit választották New York polgármesterévé kedden.
szóljon hozzá!