
Fotó: Wikipédia
Az amerikai hadsereg kedden újabb csapásokat mért jemeni húszi célpontokra, a támadások során az Irán által támogatott lázadó csoport hajók elleni ballisztikus rakétáit vették célba – közölte egy védelmi tisztségviselő kedden a CNN-nel.
2024. január 17., 08:022024. január 17., 08:02
Az amerikai erők csapást mértek és megsemmisítettek négy húszi ballisztikus rakétát, amelyeket a húszik által ellenőrzött jemeni területekről készültek kilőni – mondta a tisztviselő –, és közvetlen veszélyt jelentettek a térségben lévő kereskedelmi és amerikai hadihajókra.
amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös műveletet hajtott végre, amely a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen a húszik által rakéta- és dróntámadások indítására használt parancsnoki és irányító központokat és fegyverraktárakat célozta.
Néhány órával később azonban a húszik hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki a Vörös-tenger déli részén lévő nemzetközi hajózási útvonalakra, és eltalálták a máltai zászló alatt közlekedő M/V Zografia ömlesztettárau-szállító hajót – mondta a tisztségviselő. A hajó nem szenvedett jelentős károkat, és folytatni tudta útját.
Emellett
A húszik katonai szóvivője, Jahja Szarí dandártábornok elmondta, hogy a csoport „számos tengeri rakétával” támadta meg az Izrael felé tartó Zogravia nevű hajót.
– tette hozzá.
Az Ambrey brit tengerbiztonsági cég szerint a máltai zászló alatt közlekedő, görög tulajdonban lévő ömlesztettáru-szállítót akkor vették célba, amikor észak felé haladt a Vörös-tengeren, 76 tengeri mérföldre északnyugatra a jemeni Szaleef kikötővárostól.
Mint ismeretes, a húszik a Hamász palesztin terrorzservezet tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után indított izraeli megtorló háborúra válaszul kezdték el támadni a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajókat. Közölték, a támadásokat addig szándékoznak folytatni, amíg Izrael le nem állítja a háborút.
Eközben A Biden-kormányzat várhatóan újra globális terrorista szervezetté minősíti a jemeni harcos csoportot, a húszikat a Vörös-tengeren folytatódó támadások miatt – közölte a CNN-nel kedden egy, az ügyhöz közel állóforrás.
miután a Trump-kormányzat utolsó heteiben feltette rájuk őket.
Antony Blinken külügyminiszter akkor azt mondta, hogy a csoport megjelölésének visszavonásáról szóló döntést az az aggodalom vezérelte, hogy az veszélyeztetheti a jemeni népnek nyújtott létfontosságú segítség eljuttatását.
Azt mondta, hogy ez „a Jemenben kialakult szörnyű humanitárius helyzet elismerése”.
A külügyminisztérium szerint mind az SDGT, mind az FTO megjelölés vagyonbefagyasztást von maga után, de csak az FTO megjelölés von maga után bevándorlási korlátozásokat a tagokra nézve.
Az SDGT-megjelölés szintén nem szab ki szankciókat azokkal szemben, akik „anyagi támogatást” nyújtanak a csoportnak.
Megállapodás született a gázai civilek humanitárius segélyezéséről – Szaúd-Arábia közölte, milyen feltétellel ismeri el Izraelt
Katar közvetítésével és Franciaország közreműködésével megállapodás született Izrael és a radikális iszlamista Hamász között a gázai övezeti civilek ellátásáról gyógyszerekkel és humanitárius segélyekkel, cserébe a palesztin térségben fogva tartott izraeli túszoknak juttatott orvosságokért.
Madzsid al-Anszári, a katari külügyminisztérium szóvívőjének keddi tájékoztatása szerint az egyezség értelmében a gyógyszer- és humanitárius szállítmány szerdán indul Dohából az egyiptomi el-Arisba, majd tovább a palesztin térségbe.
Ez a háborús felek közti első megállapodás a novemberi egyhetes tűzszünet óta.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. A támadásban 1200 ember meghalt, több mint háromezer megsérült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak, köztük több idős ember is, akinek feltehetőleg sürgősen gyógyszerekre van szükségük.
Eközben a királyság külügyminisztere, Feiszal bin Farhán Ál Szaúd kedden a davosi Világgazdasági Fórumon kijelentette: Szaúd-Arábia kormánya elismerheti Izrael államát, ha egy széleskörű politikai megállapodás részeként döntés születik egy palesztin állam létrejöttéről.
„Egyetértünk abban, hogy a térség békéje magában foglalja a békét Izrael számára is, de ez csak a palesztinok békéjén keresztül, egy palesztin állam létrejöttével valósulhat meg” – fogalmazott.
A szaúdi diplomácia vezetője elmondta azt is, hogy Rijád az amerikai kormánnyal együttműködve dolgozik az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásában rejlő regionális béke elérésén, „ami a gázai konfliktus szempontjából még inkább időszerű”.
Izraelt a régióban elsőként Egyiptom ismerte el 1979-ben, majd Jordánia 1994-ben. Ezt követően 2020-ban Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó is diplomáciai kapcsolatokat létesített vele.
A zsidó állam és Szaúd-Arábia közeledése azonban „befagyott” a Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása miatt, majd az ezt követő izraeli megtorlás miatt a Hamász ellenőrizte Gázai övezet ellen.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
szóljon hozzá!