Tengernyi probléma. Oroszország a balti-tengeri határvonal tologatásával is bosszantaná a NATO-t
Fotó: Wikipédia
Törölték szerdán az orosz kormány honlapjáról azt a rendelettervezetet, amely Oroszország balti-tengeri határának megváltoztatását javasolta, miután több NATO-tagállam is elítélte azt.
2024. május 23., 09:012024. május 23., 09:01
Az eredetileg kedden közzétett rendelettervezetben az orosz kormány azt állította, hogy felül kívánja vizsgálni a meglévő határt, mivel azt 1985-ben jelölték ki a ma már elavult tengeri térképek alapján.
A javaslattervezetet szerdán törölték, a weboldalon most ez olvasható: „A tervezetet törölték”. Arra, hogy miért vették le a honlapról, nem adtak nyilvános magyarázatot.
A dokumentummal kapcsolatban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt válaszolta, hogy „nincs benne semmi politikai”, de elismerte, hogy a Balti-tenger térségében feszültségek vannak, és ezért Oroszországnak intézkedéseket kell hoznia biztonságának szavatolása érdekében.
amiatt, hogy Oroszország egyoldalúan megváltoztatná a közte és több északi állam között húzódó tengeri határokat.
A Moscow Times című orosz lap kedden számolt be arról, hogy a jogszabályokat tartalmazó orosz kormányzati honlapon megjelent a védelmi minisztérium törvénytervezete, amely azt javasolta, hogy Oroszország egyoldalúan módosítsa a Finnországgal, Észtországgal és Litvániával közös balti-tengeri határait.
A dokumentumban a tárca javasolta, hogy Oroszország nyilvánítsa a Finn-öböl keleti részén, valamint a kalinyingrádi régióban található Baltijszk és Zelenogradszk városok közelében lévő vízterületeket saját felségvizévé.
Ehhez azt indítványozták, hogy változtassák meg a térség határkoordinátáit.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerdán a térségbeli helyzet „nyilvánvaló eszkalációjának” nevezte a tervezetet, amelyre szerinte „megfelelően határozott választ” kell adni. A vilniusi külügyminisztérium közölte, hogy „teljes körű magyarázatot” fognak kérni Oroszország képviselőjétől.
Elina Valtonen finn külügyminiszter az X-en kijelentette, hogy
Alexander Stubb finn elnök az X-en közölte, hogy Oroszország nem vette fel a kapcsolatot Finnországgal ez ügyben. „Finnország így viselkedik mindig: higgadtan és a tényekre alapozva” – tette hozzá.
Baiba Baze lett külügyminiszter megjegyezte, hogy országa kapcsolatban áll Finnországgal, Litvániával és más balti-tengeri országokkal a helyzet tisztázása érdekében. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint a dokumentumnak az a célja, hogy „zavart keltsen”.
Michael Byden tábornok, a svéd hadsereg főparancsnoka a Politico szerint arról beszélt:
Gotland, Svédország legnagyobb szigete a Balti-tenger közepén fekszik, Stockholm és az orosz Kalinyingrádi exklávé között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!