A budapesti kormány nemzetpolitikája Martonyi szerint: ne bántsd a magyart

A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János bizottsági meghallgatásán közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon. A külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának.

Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart. Martonyi János sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán „Szlovákiában ismét felszínre került a magyarellenesség”. Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a megfelelő fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges. A leendő kormány arra törekszik majd – tette hozzá –, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre tűzzék, illetve ott tartsák.

Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter az európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán kijelentette: a kettős állampolgárság végrehajtása a közigazgatási és igazságügyi minisztériumhoz fog tartozni. Ez erkölcsi értelemben is óriási feladat, amit „a bürokratikus ügyetlenkedés nagyon leronthat” – szögezte le Navracsics.

Az SDKU ellenzi a módosítást

A szlovák törvénymódosítással egyébként a szlovák pártok közül sem mindegyik ért egyet. A legerősebb szlovák ellenzéki párt közölte: ha a júniusi parlamenti választások után kormányra kerül, javasolni fogja a szlovák állampolgársági törvény szerdán elfogadott módosításának eltörlését.

Az ellenzéki párt azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.

Románia: óvatos nyilatkozatok

Románia továbbra sem emel érdemi kifogást. A külügyminisztérium tegnap közölte, vizsgálják a jogszabályt, további információkat kértek a magyar féltől, és jelezték a párbeszédre való hajlandóságukat is. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke a România Liberă című napilapnak nyilatkozva csupán annyit állapított meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert szerinte abban olyan „probléma” rejlik, amelyre a román kormánynak majd reagálnia kell.

Corlăţean szerint ugyanis összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az „etnikai elvet” követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. Nem fejti ki azonban pontosan, mit ért ezen, csak annyit mond: bármely személy kérheti a román állampolgárságot – függetlenül attól, hogy jelenleg románnak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek tartja magát –, ha román elődök leszármazottja. Corlăţean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a törvényt. Adrian Cioroianu volt liberális külügyminiszter úgy látja: a törvény valóban okozhat problémákat Románia számára.

Szerinte e jogszabály nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus. Gelu Vişan, a Demokrata-Liberális Párt képviselője úgy nyilatkozott: a törvény aligha fog etnikai problémákat okozni Romániában. Az Európai Bizottság (EB) nem kommentál: Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője közölte, az EB-nek nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni. „Egyáltalán nem tudunk beavatkozni ebbe az ügybe” – fogalmazott Newman.